Új eredmények az Ar-Gunt-i hun temető feltárásán – folytatódnak az MKI mongóliai kutatásai
написано: Magyarságkutató Intézet
Опубликован в: 23 октября 2025
Újabb sírok kerültek elő az Ar-Gunt-i ázsiai hun temetőben: a Magyarságkutató Intézet mongóliai és magyar kutatókkal együttműködve ezzel a lelőhellyel készíti elő a világ első teljesen feltárt és genetikailag vizsgált hun temetőprojektjét.
Hatvan évvel az első magyar–mongol közös régészeti expedíció után a Magyarságkutató Intézet új lendületet adott a mongóliai hun kutatásoknak. Az intézet főigazgatójának megbízásából Makoldi Miklós régész október közepén Mongóliába utazott, hogy a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézetével, valamint a Mongol Tudományos és Technológiai Egyetemmel egyeztessen a közös kutatási és restaurálási programokról.
A Magyarságkutató Intézet 2021-ben kezdte meg az ázsiai hunok kutatását Mongóliában, amikor a Belch-i temetőben Makoldi Miklós vezetésével a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézetével közösen feltártak egy rangos hun kori sírt.
A Magyarságkutató Intézet 2021-ben kezdte meg az ázsiai hunok kutatását Mongóliában, amikor a Belch-i temetőben Makoldi Miklós vezetésével a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézetével közösen feltártak egy rangos hun kori sírt.
Ezt követően 2022-ben indult el az Ar-Gunt-i temető feltárása, ahol már az első szakaszban gazdag embertani és régészeti leletanyag került elő.
A legjelentősebb felfedezések közé tartozik egy Kr. e. 3–2. századi öntöttvas üst, amely a világ legkorábbi ismert vasöntvényei közé tartozik, és Magyarországon, az MKI műhelyében restaurálták. A genetikai vizsgálatok szenzációs eredményeket hoztak: az Ar-Gunt-i sírok egyikének DNS-e rokonságot mutatott az Abasáron feltárt Aba-nemzetség férfisírjaival, így a Kárpát-medencei és a kelet-ázsiai hun kori népesség közötti kapcsolat tudományosan is kimutathatóvá vált.
A legjelentősebb felfedezések közé tartozik egy Kr. e. 3–2. századi öntöttvas üst, amely a világ legkorábbi ismert vasöntvényei közé tartozik, és Magyarországon, az MKI műhelyében restaurálták. A genetikai vizsgálatok szenzációs eredményeket hoztak: az Ar-Gunt-i sírok egyikének DNS-e rokonságot mutatott az Abasáron feltárt Aba-nemzetség férfisírjaival, így a Kárpát-medencei és a kelet-ázsiai hun kori népesség közötti kapcsolat tudományosan is kimutathatóvá vált.

Az idei expedíció során újabb hat sírt tártak fel az Ar-Gunt-i temetőben, ezzel egyidejűleg megkezdődött a teljes feltárás és genetikai feldolgozás előkészítése. A tárgyalásokon a Mongol Tudományos Akadémia részéről Gelegdorj Eregzen professzor vett részt, a felek pedig egyetértettek abban, hogy a jövőben a Magyarságkutató Intézet lesz a projekt fő tudományos partnere.
Makoldi Miklós találkozott Dr. Obrusánszky Borbálával, Magyarország mongóliai nagykövetével is, akinek köszönetet mondott a kutatások előkészítésében és támogatásában vállalt szerepéért.
Emellett új együttműködés indult a Mongol Tudományos és Technológiai Egyetemmel a nyugat-mongóliai Yamaan Us lelőhely hun kori temetkezéseinek genetikai vizsgálatára, Dr. Maár Kitti archeogenetikus közreműködésével. A projekt keretében a Magyarságkutató Intézet végzi a genetikai elemzéseket, miközben új lehetőség nyílik több nyugat-mongóliai temető vizsgálatára is. A kutatás során a mongol partnerek felkérték az MKI-t egy különleges öntöttvas üst restaurálására is, amely a Yamaan Us-i lelőhely hercegnői sírjából került elő.

A sikeres együttműködések eredményeként az Intézet szándéknyilatkozatot írt alá a mongol partnerekkel, amelyet a közeljövőben hivatalos megállapodások és projektszerződések követnek.
„A magyar–mongol tudományos együttműködés új szakaszába lépett: az Ar-Gunt-i temető teljes feltárásával a világ első, teljes körűen vizsgált ázsiai hun temetőprojektje valósulhat meg, amely tudományos és kulturális szempontból is történelmi jelentőségű” – fogalmazott Dr. M. Lezsák Gabriella, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.
Az intézet célja, hogy a régészeti és genetikai kutatásokat összehangolva tárja fel a magyar őstörténet keleti kapcsolatrendszerét, és nemzetközi szinten is erősítse a magyar tudomány jelenlétét a hun kori örökség kutatásában.
(Fotó: Makoldi Miklós, 2025 október)
Az intézet célja, hogy a régészeti és genetikai kutatásokat összehangolva tárja fel a magyar őstörténet keleti kapcsolatrendszerét, és nemzetközi szinten is erősítse a magyar tudomány jelenlétét a hun kori örökség kutatásában.
(Fotó: Makoldi Miklós, 2025 október)