Törökverő hőstől egy szent életű orvosig

 Egy kegyes fiú, Batthyány II. Ádám élete.

Batthyány II. Ádám 1662. szeptember 13-án látta meg a napvilágot. Szülei Batthyány Kristóf (1637–1687) és Palocsay Mária voltak, atyai nagyapja az a Batthyány I. Ádám (1610–1658), akinek a református hitről való áttérésével – amelyben Pázmány Péter is főszerepet játszott – a család újra a katolikus hit táborába került. 

A család innentől általában véve a Habsburg-uralkodóház híve is volt, azonban ezt a hűséget súlyosan próbára tették az olyan események, mint például a Bécs elleni 1683-as nagy török támadás. Batthyány Kristóf nem tudott ellenállni a Magyar Királyság területén áthaladó török had nyomásának, átállt a támadók oldalára, és Stájerország irányába portyát is vezetett. Batthyány Kristóf aztán Bécs felmentése után az elsők között állt vissza a császár hűségére. Becsületét fia, Batthyány II. Ádám szerezte vissza, aki kitüntette magát a török elleni harcban, és kieszközölte, hogy az elvett kapitányságot közvetlenül apjától vegye magához. Batthyány II. Ádám latin nyelvű életrajza alapján az atyja iránt mutatott kegyelet, a pietas, a római erkölcs központi erénye révén elnyerte Strattmann kancellár rokonszenvét is, aki később az apósa lett. Batthyány II. Ádám nevéhez a törökellenes felszabadító hadjárat olyan sikerei fűződnek, mint Székesfehérvár 1688-as és Kanizsa 1690-es visszavétele. Az udvarhű II. Ádám II. Rákóczi Ferencnek is barátja volt, akit 1698-ban Rohoncon látott vendégül. Az 1699-es karlócai béke után életének fő elfoglaltságát egy politikai tervezet megírása jelentette, amely a felszabadított országnak a magyar nemzeti érdekekkel összhangban levő újrarendezésére tett javaslatot.

Theodor Althet Heinrich von Strattmann (1637–1693) kancellár lányát, Strattmann Eleonórát 1692-ben vette feleségül Batthyány II. Ádám. Strattmann Eleonóra különleges jelentőségű szereplője lett a családnak. Miután korán megözvegyült (1703†), ő irányította a család fő ágának életét. Fiai, Lajos és Károly a magyar történelem kiemelkedő szereplői lettek, akik az anyjuk iránti megbecsülésük jeléül családnevét is fölvették. Károly szerezte meg a hercegi címet II. József neveltetésének irányításáért. A hercegi címmel és gazdagsággal öröklődött a Batthyány-Strattmann név is. A Batthyány család fő ága férfiágon 1914-ben kihalt, és így szállt a hercegi cím a család egy másik, nevezetesen pinkafői ágáról származó szent életű szemorvosra, aki innentől használta a Batthyány-Strattmann László nevet. A Batthyány család ma élő tagjai mind az ő leszármazottai.

Hursán Szabolcs, tudományos segédmunkatárs
Magyarságkutató Intézet, Klasszika-filológiai Kutatóközpont