Látogatása során mintegy ötven diák nyerhetett betekintést az archeogenetika világába, valamint a Magyarságkutató Intézet laboratóriumi munkájába. A program során három előadást hallhattak a kutatások módszereiről, történeti jelentőségéről és legfontosabb eredményeiről.

A diákok elsőként az archeogenetika alapjaival ismerkedhettek meg. Kovács Bence genetikus elmagyarázta, miként segíti a genetika, a régészet, az antropológia és a történettudomány közös munkája az emberiség múltjának feltárását; legyen szó ősi népmozgásokról, uralkodóházak azonosításáról vagy akár történelmi járványok vizsgálatáról. 

Az Archeogenetikai és Antropológiai Kutatóközpont igazgatója, Neparáczki Endre a Magyarságkutató Intézet kiemelt kutatásait ismertette. A résztvevők hallhattak többek között a székesfehérvári koronázó bazilika feltárásairól, az Árpád-házi uralkodók genetikai vizsgálatairól, Szent László király azonosításáról, valamint a hun kori és honfoglalás kori kapcsolatok kutatásáról is. A kutatók bemutatták azokat az archeogenetikai eredményeket, amelyek új megvilágításba helyezik a magyar őstörténet egyes kérdéseit. 

Makoldi Miklós előadása leginkább régészeti nézőpontból taglalta a sztyeppei népek történetét, a Selyemút szerepét, valamint a keleti és nyugati civilizációk kapcsolatát. A diákok bepillanthattak abba is, miként egészítik ki egymást a régészeti és archeogenetikai kutatások a magyarság korai történetének feltárásában. 

A látogatás egyik legizgalmasabb része az archeogenetikai labor megtekintése volt, ahol a tanulók testközelből láthatták azokat a modern technológiákat és műszereket, amelyek segítségével a kutatók több száz-, vagy akár ezeréves emberi maradványokból nyernek ki genetikai információkat. A program célja az volt, hogy a fiatalok közvetlen tapasztalatot szerezzenek a modern tudomány működéséről, és közelebb kerüljenek a magyar múlt kutatásának legújabb eredményeihez.