Nemzeti történelmünk egyik legszebb, legdicsőbb napja, 1848. március 15-e alkalmából mondott köszöntőt Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, tiszteletbeli elnöke. Beszédében olyan összefüggésekre hívta fel a figyelmet, amelyek a forradalom előzményeként ritkán kerülnek csak szóba. Ezek közül kiemelte II. József törvénytelen jogállását, germanizációs törekvéseit, amire markáns válaszként megindult a nyelvújítás, a magyar arisztokrácia és nemesség magyar népviseletet hordott, magyar népzenét hallgatott, magyarul beszélt.

A helyzetet színezte az új politikai rendszer kiépítését célzó, ugyanakkor brutális módszereket alkalmazó francia forradalom. Közben a magyar intelligencia köreiben a nemzetté válást és a jogkiterjesztést célzó viták indultak el. Két elképzelés öltött testet a nemzet felemelésére: Széchenyi István programja a gazdasági fejlődésre helyezte a hangsúlyt, míg Kossuth Lajos a társadalomátalakításra fókuszált. E két programot Batthyány Lajos egyesítette a reform elképzelésekben. Március 13-án a pozsonyi diétán meghozott határozatokat Kossuth vezetésével küldöttség vitte Bécsbe. A király végül Batthyányt kinevezte miniszterelnöknek, és elfogadta áprilisban a törvényeket. Mindez békés körülmények között, a történeti alkotmány szellemében, a magyar jogrendszernek megfelelően zajlott le.

A professzor a forradalom előzményei között említette az úgynevezett kis német egységet, amely – Ausztria kimaradása miatt – megpecsételte a magyar forradalom és szabadságharc sorsát, de ez az egyetlen eseménysor a népből magyar nemzetet kovácsolt.