Nagy érdeklődés mellett rendezte meg szeptember 25-én a Magyarságkutató Intézet a Kutatók Éjszakája programsorozatát. Az est folyamán a régészet, az archeogenetika, a történelem, a néprajz és a nyelvészet területéről hallhattak előadásokat az érdeklődők, emellett interaktív programok, laborlátogatás és kiállítás is várta a közönséget.

A Magyarságkutató Intézet idén is csatlakozott a Kutatók Éjszakája országos programsorozatához. Szeptember 25-én délutántól késő estig egymást követték az előadások és bemutatók az Intézet Andrássy úti épületében. 

Az est Horváth Veronika, a Régészeti Kutatóközpont tudományos segédmunkatársának előadásával kezdődött, aki A szkíták nyomában a Kaukázustól Oroszországig címmel számolt be kutatóútjáról, az észak-kaukázusi kora szkíta kori lelőhelyekről és azok kelet-európai, illetve Kárpát-medencei kapcsolatairól. Ezt követően Szántó Richárd, a Történeti Kutatóközpont tudományos főmunkatársa régi térképek és történeti források segítségével mutatta be Kelet-Európa egykori ábrázolásait. 

Kápolnás Olivér és Pál Helén közös előadásukban a paraszti hagyomány tárgyi és nyelvi világába kalauzolták a közönséget. Néprajzi és tájnyelvi példákon, köztük a bukovinai székelység hagyományain keresztül mutatták be, hogyan őrzik a tárgyak elnevezései a közösségek kulturális örökségét. 

Az est egyik kiemelt témája Aba Sámuel nyomában – történeti források és régészeti bizonyítékok címmel a harmadik magyar király temetkezési helyének kutatása és az abasári feltárások eredményeinek bemutatása volt. Teiszler Éva történeti, Horváth Ciprián régészeti szempontból járta körül a kérdést, Makoldi Miklós az abasári feltárások történetét és az egykori királyi alapítású apátság rekonstrukcióját ismertette, míg Grócz Zsolt az „Abasár 1000” kezdeményezést mutatta be.  

Az archeogenetika iránt érdeklődők Neparáczki Endre előadásában a múlt DNS-ének vizsgálatával, az archeogenetikai kutatások módszertanával és korlátaival, valamint a magyarok eredetére vonatkozó eredményekkel ismerkedhettek meg. Kovács Bence ezt követően arról beszélt, hogyan járulhat hozzá az archeogenetika Árpád-házi uralkodók, illetve feltételezett középkori nemesi maradványok azonosításához. 

Tóth Boglárka Erdély templomainak rejtett története című előadásában azt mutatta be, milyen információkat őrizhetnek a többszáz éves templomok történeti tetőszerkezetei, és milyen módszerekkel vizsgálhatók ezek az emlékek. 

Az előadások mellett az este során a látogatók közelebbről is megismerkedhettek a kutatói munka világával. Különösen nagy érdeklődés övezte az interaktív foglalkozásokat és az archeogenetikai labor látogatását, ahol kisebb csoportokban nyerhettek bepillantást abba a folyamatba, amely a régészeti feltáráson előkerülő emberi maradványoktól a genetikai eredményekig vezet. 

Az egész este folyamán sokan tekintették meg az Aba Sámuel nyomában – egy nemzeti emlékhely születése című kiállítást is, amely az abasári emlékhelytervezési pályázat anyagán keresztül mutatta be a kutatások eredményeit és a történelmi helyszín jövőjére született terveket. 

A programot hagyományos íj- és nyílkészítéshez kapcsolódó bemutatók, valamint történeti íjászat is színesítette. Az est zárásaként Mónus József többszörös világbajnok és világrekorder távlövő íjász „Az íj születése – mesterség, hagyomány, tudás” címmel tartott előadást, amelyben a magyar történelmi harci íjtól a világrekordokig vezető útról beszélt.

A Kutatók Éjszakája idei programja ismét lehetőséget teremtett arra, hogy az érdeklődők közvetlenül találkozhassanak a Magyarságkutató Intézet kutatóival, betekinthessenek munkájukba, és közérthető formában ismerhessék meg a legkülönbözőbb tudományterületeken folyó kutatásokat. A nagy érdeklődés, a laborlátogatások és az interaktív programok magas részvételi aránya egyaránt jelezte, hogy a tudományos eredmények személyes, közvetlen bemutatása széles közönséget képes megszólítani.