Ezzel a címmel indított kerekasztal-sorozatot a Magyarságkutató Intézet. A 2024. május 16-i első beszélgetés központi alakja IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária legidősebb leánya, Árpád-házi Szent Kinga volt, aki jelentős szerepet játszott a női szerepekről való gondolkodás XIII. századi megváltozásában, így hatással volt a korabeli női eszménykép alakulására. 

Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója köszöntő előadásában Kinga személyét történelmi kontextusba helyezte, értelemzési keretet adva ezzel a spirituális vonatkozásoknak is. Hangsúlyozta, hogy minden Szent Istvántól indul, hiszen Kinga olyan országban született és nevelkedett, ahol a hatalom égi eredetű, birtokosa a pedig Szent Korona volt, s ahol a lét törvényeit nem vitatták, hanem betartották azokat.

A beszélgetőpartnerek a többi között olyan kérdésekre adtak választ, hogy milyen ideálok vezették Kingát, hogyan befolyásolta származástudata személyiségének alakulását, milyen legendák őrzik emlékét, s hogyan mosódik össze a Kinga személye körül keletkezett legendákban történelem és képzelet.

A kerekasztalon elhangzott: Kinga családja, az Árpád-ház sok szentet adott az egyetemes kereszténységnek, első nagy királyaink a kereszténység terjesztői és védelmezői voltak, a későbbi századokban pedig női ágon kapott Európa az Árpád-háztól nagy hatású példaképeket. Boleszláv hitveseként Kinga Kis-Lengyelország fejedelemnője lett, férje politikáját támogató művelt feleségként részt vett a külkapcsolatok ápolásában, elősegítette a város- és iparfejlődést, magyarországi bányászok segítségével technológiai modernizációt hajtott végre a Krakkó környéki sóbányákban. Gazdag hozományát a legelhagyatottabbak, az özvegyek és árvák támogatására és a tatárok elleni védekezésre fordította. Az általa kiállított oklevelek rendkívüli éleslátásáról és logikus gondolkodásáról, gyakorlatiasságáról tanúskodnak.

Kinga életében rendkívül fontos szerepet játszott a családja: rendszeresen megfordult szülei udvarában, és olyan esetekről is tudunk, amikor a már külföldre férjhez adott testvéreivel egy időben tartózkodott szüleinél. A személyes kapcsolattartás mellett folyamatos levelezésben is álltak a családtagok.

A keresztény szellemiség erősítésére a királyi házaspár indítványozta a mártírhalált halt XI. századi krakkói püspök, Szaniszló szentté avatását, amely 1253-ban meg is történt. Ezzel nemzeti szentet adtak Lengyelországnak, de Szent Szaniszló tisztelete Magyarországon is elterjedt. Kingát pedig 25 évvel ezelőtt avatta szentté a lengyel származású Szent II. János Pál pápa. A lengyel nép anyjaként és országa védőszentjeként tekint rá.

A kerekasztal-beszélgetést végig gazdagon illusztrálták a személyét ábrázoló korabeli alkotásokról készült felvételek, amelyek közül a legérdekesebbekről – mintegy záró akkordként – részletesebb információt is kaptak az érdeklődők. 

A kerekasztal részvevői voltak Prof. Dr. Kásler Miklós mellett a Magyarságkutató Intézet két munkatársa, dr. Kerékjártó Ágnes hungarológus és dr. Teiszler Éva történész, valamint N. Tóth Ágnes művészettörténész, a Kortárs Női Reflexiók Fóruma Kutatóintézetének munkatársa.