Szeptember 25-én a Magyarságkutató Intézet is csatlakozik a Kutatók Éjszakája programsorozatához. Az érdeklődőket 17 órától előadásokkal, kutatói beszámolókkal, kiállítással és látványos bemutatókkal várjuk az Andrássy úti székházban.

Egy este, amikor a Magyarságkutató Intézet megnyitja kapuit: a látogatók közelebbről is megismerkedhetnek a régészet, az archeogenetika, a történelem, a néprajz és a nyelvészet izgalmas kutatási kérdéseivel, valamint bepillantást nyerhetnek az Intézetben folyó tudományos munkába.

Az estét Horváth Veronika, a Régészeti Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa nyitja, aki észak-kaukázusi és oroszországi gyűjtőútján keresztül mutatja be a kora szkíta kori lelőhelyeket és azok kelet-európai, illetve Kárpát-medencei kapcsolatait.

Ezt követően Szántó Richárd, a Történeti Kutatóközpont tudományos főmunkatársa régi térképek és források segítségével mutatja be, hogyan ábrázolták Kelet-Európát a múltban. Kápolnás Olivér és Pál Helén előadásából pedig az derül ki, milyen történeteket őriznek hétköznapi tárgyaink elnevezései, különös tekintettel a bukovinai székelyek tárgyi és nyelvi hagyományaira.

Az este kiemelt témája lesz Aba Sámuel és az abasári kutatások kérdésköre. Teiszler Éva, Horváth Ciprián, Makoldi Miklós és Grócz Zsolt történeti, régészeti és örökségvédelmi szempontból járják körül harmadik magyar királyunk temetkezési helyének kérdését, az abasári feltárások eredményeit és a történelmi helyszín jövőjét.

Az archeogenetika iránt érdeklődők Neparáczki Endre előadásán ismerhetik meg, mit árulhat el a múlt DNS-e, milyen lehetőségei és korlátai vannak az archeogenetikai kutatásoknak. Kovács Bence pedig arról beszél majd, hogyan segíthetik a modern természettudományos módszerek Árpád-házi uralkodók és feltételezett középkori nemesi maradványok azonosítását.

Tóth Boglárka Erdély több száz éves templomainak tetőszerkezeteit vizsgálva mutatja be, milyen történeti információkat őrizhetnek az évszázados gerendák. Az est zárásaként Somfai-Kara Dávid és Kiss Attila íjkészítő beszélget a hagyományos íjkészítés technikájáról, valamint az íj szerepéről a keleti lovas kultúrákban és a magyar hagyományban.

A programot egész este látogatható és látványos kísérőprogramok egészítik ki. Az érdeklődők bepillanthatnak az archeogenetikai labor munkájába, megismerve azt az utat, amely a régészeti feltáráson előkerült emberi maradványoktól a genetikai eredményekig vezet. Megtekinthető lesz az „Aba Sámuel nyomában – egy nemzeti emlékhely születése” című kiállítás is, emellett hagyományos íj- és nyílkészítési, valamint íjászbemutató várja a közönséget. 

Időpont: 2026. szeptember 25. (péntek), 17.00–22.00
Helyszín: Magyarságkutató Intézet, 1062 Budapest, Andrássy út 64., konferenciaterem

A konferenciaterem korlátozott befogadóképessége miatt a férőhelyeket a regisztráció sorrendjében biztosítjuk. A rendezvényen kép- és hangfelvétel készül.

Nagyban segíti munkánkat, ha előre tudja jelezni az alábbi regisztrációs linken, hogy hozzávetőlegesen melyik időszakban számíthatunk Önre:

https://forms.gle/iqaF9VQtcnakcy2e6