1063,59 méterre repítette nyílvesszőjét Mónus József íjász, az MKI Hagyományőrző és Történeti Rekonstrukciós Kutatóközpontjának ügyvivő szakértője, augusztus végén Nevadában, megdöntve egy 29 éve fennálló világrekordot. De mi kell egy ilyen teljesítményhez? Mennyit számít az íj, mennyit a nyílvessző – és mennyit maga az íjász? A beszélgetés során a rekordok mögötti technikától és tudástól indulva egészen a történelmi magyar íjak világáig, valamint egy különleges életút feltárásáig jutottunk.

Podcastunk nem sokkal e történelmi teljesítmény után készült – azóta pedig a „Fehér Farkas” már Bulgáriában is újabb nemzetközi győzelmet aratott: Várnában, a tradicionális íjászok versenyén 478 méteres lövéssel végzett az első helyen. 

A beszélgetésből hamar kiderül, hogy eleve nem feltétlenül a legnagyobb távolság elérése jelenti Mónus József számára a legnehezebben elérhető rekordot. Egy több mint egy kilométeres lövés mögött az íjász teljesítménye mellett az eszközök, a nyílvessző kialakítása, az időjárási körülmények, valamint hosszú évek tapasztalata és kísérletezése áll. A stúdióba ezért több különleges íj és nyílvessző is érkezett – köztük a nevadai rekordhoz használt fegyver is.

A modern távlövészettől a beszélgetés a történelmi íjak világába vezet. Mónus József nemcsak versenyzőként foglalkozik az íjászattal, hanem a történeti források, a régészeti leletek, az íjkészítés és a kísérleti régészet segítségével azt is kutatja, miként működhettek egykor azok a fegyverek, amelyek évszázadokon át meghatározó szerepet játszottak a magyar hadikultúrában. Mit lehet ma hitelesen rekonstruálni egy korabeli íjból? Milyen következtetéseket vonhatunk le a fennmaradt tárgyi emlékekből? És hogyan lehet a múlt tudását úgy megmutatni a jelen emberének, hogy az ne pusztán múzeumi tárgyként tekintsen rá? Ezekre is válaszokat kapunk a podcastban.

Mónus József számára nem a múltba való visszatérés a rekonstrukció legfontosabb feladata, hanem annak megmutatása, hogy a régészeti és történeti ismeretek alapján miként tehető átélhetővé a jelenben egy letűnt korszak technikai tudása.

A podcast második felében egy 13+1 kérdésből álló asszociációs játékban szavakat, helyeket, neveket és fogalmakat kap Mónus József – ő pedig kifejti, mi jut róluk először eszébe.

Így kerül elő többek között az „önző sportoló”, a Fehér Farkas, a Két Toll, a család, a félelem, az öregedés – és egy „sima kedd” is.

Utóbbiról kiderül, hogy Mónus József esetében egészen mást jelenthet, mint a legtöbbünknél: elmondása szerint ugyanis egy átlagos napon jellemzően ezer nyílvesszőt is kilő, majd következik a műhelymunka, a kísérletezés, a történeti rekonstrukció és a tanulás.

A szavakkal való játék közben egy különleges életút részletei is kirajzolódnak. Szóba kerül, hogyan kezdett negyvenéves korában új életet, miért hagyta maga mögött az üzleti világot, amelyben egyébként rendkívül sikeres volt, és hogyan vált az íjászat egyéni sportteljesítményből valami egészen mássá számára.

Nevada, Mongólia, Ausztrália, Alaszka, Verecke – a történetekkel együtt a világ számos pontjára eljutunk, miközben családról, gyerekkorról, mesterségről, hagyományról, győzelemről és kudarcról is szó esik.

Világrekordok, történelmi íjak, kísérleti régészet és egy nem mindennapi életút – Mónus József a Magyarságkutató Intézet podcastjában. Az interjút Bakonyi Péter, az MKI kommunikációs vezetője készítette vele.