A Magyarságkutató Intézet Arisztokrata nők mint anyák és nagyasszonyok a XVIII. században című konferenciáján Hursán Szabolcs előadása a kora újkori Magyarország egyik legjelentősebb nőalakjának, Batthyányné Strattmann Eleonórának (1672–1741) eddig kevéssé kutatott levelezését mutatta be. Az előadás rávilágított arra, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár Batthyány Levéltárában fennmaradt több száz levél nem csupán egy arisztokrata asszony mindennapjait tárja fel, hanem a 18. századi magyar politikai, társadalmi és gazdasági élet működésébe is egyedülálló betekintést enged.

Batthyányné Strattmann Eleonóra személye több szempontból is kiemelkedő. Theodor Heinrich von Strattmann osztrák udvari kancellár leányaként kiváló politikai és diplomáciai kapcsolatrendszerrel rendelkezett, férje pedig Batthyány II. Ádám országbíró és hadvezér volt. Özvegysége idején szoros kapcsolat fűzte Savoyai Eugénhez, emellett II. Rákóczi Ferenccel is kapcsolatban állt. Gyermekei közül Batthyány Lajos később nádorként, Batthyány Károly pedig sikeres hadvezérként vált a Magyar Királyság meghatározó személyiségévé.

Az előadás középpontjában a Batthyány Levéltár missilis-gyűjteményében őrzött több mint háromszáz, Strattmann Eleonórától fennmaradt levél állt. Hursán Szabolcs rámutatott, hogy ez a forrásanyag a történettudomány számára mindeddig jórészt feltáratlan maradt, holott rendkívül gazdag információkat őriz a családi kapcsolatok, a birtokigazgatás, a pénzügyek, valamint az arisztokrata női szerepek működéséről. A digitalizált levéltári anyag új kutatási lehetőségeket nyit meg a korszak vizsgálatában.

Az előadás egyik legérdekesebb része Batthyány Lajos neveltetésének bemutatása volt. A fennmaradt levelek alapján kirajzolódik egy tudatos, következetes anya képe, aki részletes útmutatásokkal irányította fia tanulmányait, nyelvtanulását és társadalmi kapcsolatrendszerének építését. Leveleiben rendszeresen értékelte fia stílusát, helyesírását, tanulmányi eredményeit, és arra ösztönözte, hogy több nyelven folytasson rendszeres levelezést, valamint a korszak legkiválóbb politikai és tudományos köreihez kapcsolódjon.

A kutató bemutatta azt is, hogy Strattmann Eleonóra milyen kiterjedt kapcsolati hálót mozgósított gyermekei jövője érdekében. A levelek tanúsága szerint fontos szerepet játszott fia salzburgi tanulmányainak megszervezésében, nyugat-európai utazásának előkészítésében, valamint abban is, hogy Batthyány Lajos kapcsolatba kerüljön Savoyai Eugén legközelebbi munkatársaival. Mindez jól érzékelteti, hogy az arisztokrata nők nem csupán családjuk háttérszereplői voltak, hanem tudatos stratégiai döntéseikkel jelentős hatást gyakoroltak gyermekeik politikai és társadalmi pályafutására.

Az előadás arra is kitért, hogy a levelek gazdaságtörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségűek. Strattmann Eleonóra férje halála után jelentős adósságállomány kezelését vállalta magára, ugyanakkor élete végére tekintélyes vagyont hagyott örököseire. A birtokigazgatással és pénzügyi ügyekkel kapcsolatos levelek jól mutatják szervezőkészségét, gazdasági rátermettségét és a családi vagyon gyarapításában játszott szerepét.

Hursán Szabolcs előadása egyértelművé tette, hogy Batthyányné Strattmann Eleonóra levelezése jóval túlmutat egy arisztokrata család magánéletének dokumentálásán. A fennmaradt források egyszerre világítják meg a korszak női szerepfelfogását, a főnemesi nevelési elveket, a politikai kapcsolatrendszerek működését és a családi vagyon irányításának mindennapjait. Az előadás arra is rámutatott, hogy a Batthyány Levéltár több ezer, még feltáratlan női levele további jelentős kutatási lehetőségeket kínál a magyar társadalom- és családtörténet számára.