A hunok világáról folyt beszélgetés intézetünkben

Az eurázsiai sztyeppe első birodalmának alapítói, a hunok nyomába eredt a Magyarságkutató Intézet. A több estére tervezett, filmbejátszásokkal színesített kerekasztal-beszélgetések során neves kutatóktól kaphatnak ismereteket az érdeklődők többek között a nomád állattartás kialakulásának okairól, a pusztai nomádok életmódjáról, a pusztai népek hagyományrendszeréről. 

A sorozat első kerekasztal-beszélgetésén Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, tiszteletbeli elnöke a téma aktualitásáról szólva kiemelte, hogy az utóbbi időben a hunokról megjelenő anyagok, közlések egy része pontatlan, nemegyszer pedig erőteljes érzelmeket is gerjeszt. 

A professzor hangsúlyozta, hogy a tényszerű kutatásokra, többek között az archeogenetika és a klasszika-filológia által feltárt ismeretekre alapozott beszélgetéssorozattal az intézet igyekszik korrekt módon rekonstruálni a sztyeppe első nagy birodalmát, a benne élő népek életviszonyait. Az íjfeszítő népek egyesítésével létrejött ázsiai hun birodalom a strukturált és fegyelmezett hadseregével, hadi technikájával, gazdasági, kereskedelmi, kormányzati központjaival, ipari képességeivel már az állam jellemzőit mutatja. 

Agócs Gergely nemzetközi hírű népzenekutató, a Magyarságkutató Intézet munkatársa beszámolt a nagy eurázsiai füves pusztákon végzett kutatásairól. Olyan népekről van szó, amelyek a közelmúltig nomád pásztor életmódot folytattak. Mint mondta, a kutatás során sok olyan összefüggést lehet látni, amelyek révén a történelemkönyvektől eltérő fényben láthatjuk a népvándorlás korának pásztortársadalmait.  

A nagyállattartó nomád kultúra létrejöttéről beszélt Somfai Kara Dávid turkológus, etnológus. Emlékeztetett rá, hogy a hun nép kialakulásáról, társadalmi viszonyairól, vándorlásairól alapvetően külső, kínai, illetve görög/latin források tanúskodnak, s azok is félelmetes, rejtélyes képet festenek a hunokról. A kutató ezért fontosnak tartja a további kutatásokat a ma is nomád életmódot folytató népeknek a körében.

Százötven óra filmanyagot vett fel Eurázsia legkülönbözőbb területein Daubner György magánkutató, aki 5–10 perces filmrészletek bejátszásával, valamint az azokhoz fűzött, személyes élményein alapuló magyarázatokkal vitte még közelebb az érdeklődőkhöz a kutatók mondanivalóját.  A mai Mongólia területén ugyanis a világon szinte egyedülálló módon jelentős lélekszámú pásztortársadalom él. Daubner György szavai szerint az ő világuk megismerése közelebb vihet a hunok világának modellezéhez.