A diplomatika művelőinek nem kell bemutatni Szentpétery Imrét és munkásságát, és a tágabb közönség is méltó megemlékezést találhat a tudósról és pályájáról. Olyan munkájára hívjuk most fel a figyelmet, amely az oklevéltant hivatásszerűen művelőknek és a múlt iránt csupán érdeklődőknek is alapvető fontosságú.

A Turulban a tudósról megjelent nekrológ így zárul: „Szentpétery Imre egész pályafutását és munkásságát első irodalmi alkotásának megjelenésétől, 1901-től élete utolsó évéig, 1950-ig valami megható egyenletesség, folytonosság és szilárdság jellemzi. Nem voltak kilengései vagy más irányban való sikerkeresései. Végtelen akaraterővel, tudással és szorgalommal haladt előre évtizedeken át egy határozott irányban, miközben önmaga is folyton fejlődött s képes volt tudományát is emelni s a Vele kapcsolatban állókat: intézményeket és egyéneket mindig új munkára buzdítani. […] Nevét az élők emlékezetén túl munkái fogják fenntartani.”

Az élők emlékezete az idő haladtával megfakulhat, a nemzedékek múlásával együtt elenyészik. Szentpétery Imre emlékén azonban nem fog az idő, mert olyan összefoglaló alapművekkel ajándékozta meg az utókort, amelyek megkerülhetetlenné teszik nevét, és hasznosságukkal hálára, praktikus tömörségükkel csodálatra késztetnek szakembert és laikust egyaránt.

E munkák egyike (és még csak nem is a legjelentősebbként számontartott – mert az a Magyar Oklevéltan) a Chronologia, az ó- és középkori időszámítás lenyűgöző és mégis rövid összefoglalása, amelyet a szakma legjelesebb tudósai Szentpétery 1912-es Oklevéltani naptárával egybedolgozva úgy adtak közre, hogy korszaktól függetlenül bármilyen irat datálásához megfelelő, és legtöbbször nélkülözhetetlen segítséget nyújt.

Az okleveles és egyéb iratanyagban erre elsősorban a maitól eltérő, leggyakrabban pedig az egyházi datálás esetében szorulhat rá, aki családfa- vagy helytörténet-kutatás közben számára érdekes dokumentumra akad. Ha a datáláshoz alapul vett egyházi ünnep mozgóünnep, nem kerülhetjük el az Oklevéltani naptár felütését: a 202. oldaltól évszám szerint találhatjuk meg, hogy a 35 táblázat közül melyikre lesz szükségünk, s innen kikeresve a hivatkozott ünnepet, már könnyen vissza- vagy előre számolhatunk a megadott napig. A latinul datálni vágyók 2059-ig (!) használhatják a táblázatot, amely az ókori római naptár mellett a későbbi datálások ritkább fajtáihoz (concurrensek, epacták, indictiók, vasárnapi betűk stb.) is nélkülözhetetlen segítséget jelent.