A hunok és kortárs európai forrásaik
Írt-e valaki más is a hunokról a már ismert görög-római szerzőkön kívül, s ha igen, miként ábrázolta őket?
Mennyiben megbízhatók – vagyis hitelesnek minősíthetők – a rendelkezésünkre álló források? A többi között ezekről a kérdésekről is szó esett azon a minapi rendezvényen, amelyen a Magyarságkutató Intézet immár nyolcadik alkalommal eredt a hunok nyomába.
Dr. Sólyom Márkkal, a Kodolányi egyetem docensével és Dr. Fehér Bencével, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatójával Dr. Csornay Boldizsár tudományos főigazgató-helyettes beszélgetett. A tematikailag három főbb gondolati elemre bontott diskurzusban a kutatók olyan, a laikusok számára is érdekes kérdéseket vetettek föl például, hogy vajon az ókori geográfusok milyen nevet adtak annak a területnek, amelyet ma Kelet-Európának nevezünk. Szóba került a szkíták többféle neve is egy ókori adatközlő művében, és vitát vált ki a források elemzése kapcsán, hogy a szabírok, szkíták, masszagéták és más egykori népek vajon hunoknak tekinthetők-e.
Az elemzések során egyáltalán nem mellékes, hogy a források megértették-e a hunokat, hitelesen írtak-e róluk, vagy az emlékeket esetleg legendafoszlányok sora színesíti? Ez viszont már magának a forrásnak az értékelését is befolyásolja, ami az egyáltalán hozzáférhető gyűjtemények, feljegyzések vizsgálatakor általában is sarkalatos szempont.