A Magyarságkutató Intézet kutatói és a meghívott előadók Szent László király és öröksége címmel megrendezett tudományos konferencián összegezték a Szent László lovagkirály zarándokút intézményes kereteinek megteremtése című programhoz kapcsolódva végzett tudományos kutatásaikat. Jelen kötet ezek eredményeit tárja a nyilvánosság elé. 

A kötet első nagy egységében az egyes tanulmányok történeti horizontja megmarad a középkorban, bemutatva a szent király alakja körül formálódó kultusz korai lenyomatait: a Szent László-legendát megörökítő középkori falfreskókat, a szóbeli és írott hagyomány legkorábbi megragadható rétegeit. Más írásokban a király mint dinasztiájának kiemelkedő tagja jelenik meg: az Árpád-ház szentje, egy szent leány apja, s olyan személy, akinek immár a genetikai öröksége is vizsgálható, és segítséget nyújthat a fizikai maradványok, ereklyék azonosításában, meghatározásában. 

A kötet tanulmányainak második része Szent László modern kori emlékezetével foglalkozik. Nagy királyunk alakja mindig is fontos helyet töltött be népünk emlékezetében, alakja életteli maradt, és minden kor megkereste, megalkotta a király azon képét, amelyet leginkább magáénak érzett. Szent László alakjának más-más vetületei rajzolódnak ki, amikor a XIX. vagy a XX. század újságcikkeit olvassuk, vagy egy-egy magyarországi terület templomi ábrázolásait, kegytárgyait figyeljük meg, s mindenekelőtt jelen van a néphagyomány szóbeli világában.