2021-09-20 Zavarodottságot keltett az avar kori magyar nyelvemlék híre extrém publicista körökben. „Kiknek az érdeke és miért, hogy ezt a megállapítást kigúnyolják, nevetségessé tegyék?” – kérdeztük szeptember 17-én megjelent interjúnkban. A válasz a kibertérben órákon belül megszületett. Indulathullámot indított el a friss tudományos eredmény kifejtése. Fehér Bencét, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatóját kérdezte a Gondola.
2021-09-20 A gondola.hu szeptember 17-i, Fehér Bencével, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatójával készült interjújában beszámolt arról, hogy a Jánoshidán fellelt tűtartón olvasható magyar szöveg 400 évvel korábbi, mint a hivatalosan legrégebbi magyar nyelvemlék, a Tihanyi Alapítólevél. A Gondola folytatta beszélgetését a professzorral. – számolt be róla a Magyar Nemzet.
2021-09-17 Az avar birodalomban élő magyar nyelvű népelem léte már nem feltevés, hanem tény. Megtartották a Magyarságkutató Intézet Ősi írásaink – a népszerűsítés és oktatás kihívásai, lehetőségei című konferenciáját. Az első előadást Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója tartotta Első ismert írásemlékeink (avar kor) és az ismeretterjesztés címmel. Őt kérdezte a Gondola.
2021-09-13
2021-09-13
2021-09-13
2021-09-13
2021-09-13
2021-09-13
2021-09-13 A Napóleon császár és kora – a napóleoni háborúk emlékezete címmel, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szervezésében megtartott digitális tudományos konferencián vett részt a Magyarságkutató Intézet kutatója, Dr. Nagy-L. István. A Történeti Kutatóközpont tudományos főmunkatársa „A császári-királyi hadsereg magyarországi tábornokai 1787-1815” címet viselő monográfiájában közölt kutatási eredményeit ismertette „A francia háborúk magyarországi tábornokainak csapatnemi háttere” elnevezésű előadásában.
2021-09-11 A Magyarságkutató Intézet megalakulása óta fontos kutatásai közt tartja számon őseink kultúrájának egyik legfontosabb, ugyanakkor legnagyobb bizonytalanságban lévő szegmensét: ősi írásaink történetét. S ebbe nem csak a székely rovásírást kell beleérteni, hanem mindazokat az írásos nyomokat, melyeket a régi magyarok s a honfoglalás előtt itt élt, keletről érkezett lovasnomád rokonaink hagytak maguk után.
2021-09-08 A Magyarságkutató Intézet Eszmetörténeti Kutatóközpontja az 54. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus „tudományos nyitányaként” nemzetközi tudományos konferenciát szervezett szeptember 1-től, szeptember 4-ig, a Kongresszus nyitó napjáig. A hazai, valamint a világ legrangosabb egyetemeiről (Oxford, UCLA, Notre Dame, stb.) érkezett, vagy virtuálisan (Zoom-on keresztül) bejelentkezett, filozófus és teológus kutatók az eucharisztia mindennapi csodájának azokat a kérdéseit és történelmi megoldásait feszegették, amelyeket az ókori és elsősorban az arisztoteliánus metafizika kategória-rendszerének alkalmazásával, de olykor annak ellenére is, végül is a nagyskolasztikának kellett kidolgoznia.
2021-08-11 Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója volt a vendége az M5 Librettó műsorának, ahol intézetünk Székelyudvarhelyen rendezett „A tatár világbirodalommal szemben” című nemzetközi tudományos konferenciáról kérdezték.
2021-08-10 Prof. Dr. Kásler Miklós: Köszöntő, a konferencia megnyitása