2021-09-17 A budapesti Széchenyi Társaság és a Szövetség a Közös Célokért felvidéki társulás által Sátoraljaújhelyen a Magyar Nyelv Múzeumában 2021. szeptember 9-én megrendezett „Versailles 100 év távlatából” című konferencián a Magyarságkutató Intézet részéről Dr. Vizi László Tamás tudományos főigazgató-helyettes „Egy kétségbeesett küldetés. Az Apponyi Albert vezette delegáció Párizsban – 1920” címmel, Dr. Ringer István „Sátoraljaújhely és Trianon” címmel tartott előadást.

2021-09-17 Az avar birodalomban élő magyar nyelvű népelem léte már nem feltevés, hanem tény. Megtartották a Magyarságkutató Intézet Ősi írásaink – a népszerűsítés és oktatás kihívásai, lehetőségei című konferenciáját. Az első előadást Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója tartotta Első ismert írásemlékeink (avar kor) és az ismeretterjesztés címmel. Őt kérdezte a Gondola.

2021-09-16 A közbeszédben sokszor találkozhatunk azzal a kijelentéssel, hogy Róma és a pápaság cserbenhagyta az oszmánok ellen vívott évszázados harcban Magyarországot, és nem tett semmit az agresszíven terjeszkedő szultánokkal szemben. A valóság ezzel szemben az, hogy a 15–17. században a római szentszék számára kiemelkedően fontos volt a magyarországi hadszíntér, és az oszmán-ellenes harcokhoz sok esetben nyújtottak diplomáciai, anyagi, vagy éppen konkrét katonai segítséget.

2021-09-16 Magyarország mongóliai nagykövetével, Obrusánszky Borbálával készült interjút közölt a Magyar Nemzet. Nagykövet asszony elismerően nyilatkozott a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a Magyarságkutató Intézet által aláírt, több tudományterületre kiterjesztett együttműködési megállapodásról, és hangsúlyozta az Intézetünk jóvoltából hat évtized után idén júniusban újraindult belkh-i hun sír közös feltárási projektjének jelentőségét is.

2021-09-13 Küküllei János, I. Lajos király (1342–1382) történetírója feljegyzi, hogy I. Károly király halála (1342. július 16.) után az özvegy királyné, Erzsébet „fogadalmat tett, hogy felkeresi a szentek ereklyéit, és megtiszteli Péter és Pál apostolok küszöbét”. 1343. június 8-án el is indult Visegrádról népes kísérettel és tömérdek kinccsel, úticéljának első állomása azonban nem az „örök város”, hanem Nápoly volt. A királynét és magyarországi kíséretét szállító hajók július 24-én futottak be a nápolyi kikötőbe.

2021-09-13 A címben idézett gondolatot Melanchton írta tanítványáról, a híres humanista tudós, Nádasdy Tamásnak. Sylvester fordításában 480 éve jelent meg az Újszövetség a sárvár-újszigeti nyomdában. A Nádasdy pártfogásával alapított nyomda ezen terméke az első magyar nyelven, magyar műhelyben kiadott könyv. Sylvester a munka közben még az első magyar nyelvtant is megírta, noha ez nem vált ismertté akkoriban. Ám nem sok híja volt, hogy kudarccal végződjék a hosszú éveken át készülő bibliafordítás kiadása is.

2021-09-12 Románia 1944. augusztus 23-i átállásával a második világháború új fejezete kezdődött: három nappal később, augusztus 26-án a „gépesített tatárjárás” elérte Magyarország székelyföldi határát. Romániában rekedt Hans Friessner vezérezredes német Dél-Ukrajna Hadseregcsoportja, amelynek helyzete kritikussá vált és igyekezett mielőbb Észak-Erdély felé visszavonulni. A magyar vezérkar is reagált az eseményekre, de megkésve.

2021-09-10 A Mongol Tudományos Akadémia és a Magyarságkutató Intézet tudományos együttműködése keretében lehetőségünk nyílt az Akadémia Embertani tárának meglátogatására és onnan archeogenetikai minták vételére. A mintákat a magyar őstörténetkutatás számára fontos ázsiai hun temetőkből származó csontvázakból vettük, azzal a céllal, hogy a hunok genetikai mintáit össze tudjuk hasonlítani a honfoglaló magyarok archeogenetikai mintáival.

2021-09-09 305 éve, 1716-ban e napon halt meg a magyar tudomány korát meghaladó alakja, Pápai Páriz Ferenc. Sokrétű, humanista szemléletű műveltségét nem könnyű röviden összefoglalni: az orvostudományok doktora, nyelvész, szótáríró, műfordító, egyháztörténész, a címertan avatott tudósa, csaknem negyven évig a nagyenyedi kollégium tanára, erdélyi gyökerű, világpolgári műveltségű szellem. Méltán nevezték életrajzírói a „magyar Hippokratész”-nek.

2021-09-09 Magyarországról Bencze István, a Kökpár Világszövetség alelnöke felszólalásában gratulált Üzbegisztánnak és az üzbég sport vezetőknek azért a hatalmas munkáért, és eredményért, amit az üzbég etnosport érdekében végeztek. Mivel az etnosport nemcsak sport, hanem egy nemzet kultúráját és önazonosságát is megjeleníti, a Magyar Etnosport Szövetség szoros szakmai együttműködésben dolgozik a Magyarságkutató Intézettel. Horvát-Lugossy Gábor főigazgató biztosítja azt a tudományos kutatói hátteret, amely kiegészíti Szövetségünk gyakorlati munkáját.

2021-09-09 Még 4 napig látható a „Szent István öröksége” című kiállítás a Szent István Bazilika altemplomában. A tegnap este megnyitott kiállítás az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódóan, szimbolikusan 52 Kárpát-medencei alkotóművész munkáiból összeállított tárlaton keresztül mutatja be a több mint ezer éves keresztény kulturális értékeinket. A kiállítást Prof. Dr. Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg, amelyen Horváth-Lugossy Gábor főigazgatónk is jelen volt.

2021-09-09 A Magyarságkutató Intézet mongol expedíciója során lehetősége nyílt kutatóinknak megtekinteni a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének zárt raktárát, ahol mongol kollégáink a Belch-i leletek mellett más lelőhelyekről származó hun és szkíta, illetve mongol kori (Kr.e. 7. századtól, Kr u. 13. századig) leleteket is megmutattak nekünk. (...) Összességében a régészeti raktár megtekintése hatalmas tudományos élmény volt számunkra, mind szakmailag, mind esztétikailag – hiszen az ott tárolt, zárt, illetve vizsgálatok és restaurálás alatt lévő régészeti leletek többsége művészi értékkel is bír.

2021-09-07 Már több mint ötven éve emlékezünk meg arról, hogy az analfabetizmus minden formáját meg kellene szüntetni. Az UNESCO 1965. szeptember 8-án nyilvánította ezt a napot az analfabetizmus elleni küzdelem emléknapjává. A hazai viszonyokból kiindulva könnyen gondolhatnánk, hogy ez nem is olyan jelentős probléma már manapság, hiszen a csecsemőkön és a kisgyermekeken kívül gyakorlatilag mindenki tud írni-olvasni a 21. századi Magyarországon. Már rég nem az a kérdés, hogy tudunk-e olvasni és írni, hanem az, hogy mit és mennyit olvasunk és írunk. Ebből a szempontból viszont nem ideális a helyzet.

2021-09-06 Újabb megkerülhetetlen leleteket hoztunk a felszínre és vizsgálunk, sikerrel zárult a mongol-magyar tudományos együttműködésben végzett kétezer éves ázsiai hun sírok régészeti feltárásának terepi munkarésze (Belch, Mongólia) A Mongol Tudományos Akadémia és a Magyarságkutató Intézet tudományos együttműködés keretében közösen folytatta a 1961-ben szintén mongol-magyar együttműködés keretében megkezdett belchi, ázsiai hun temető régészeti feltárását. Most, 2021-ben két sír feltárása történt meg, illetve egy harmadik sír kőpakolásának egy részét is sikerült megtakarítani.

2021-09-04 Borvendég Zsuzsanna történésszel, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársával „A gyilkosokról végre mondjuk ki, hogy bűnösök” címmel közölt interjút a vasárnap.hu oldal. „Még a legfőbb gyilkosokról sem sikerült kimondani, hogy bűnösök. Péter Gábor ágyban párnák közt halt meg. Biszku Bélának addig húzták-vonták a tárgyalását, hogy végül ne kelljen kimondani az ítéletet ellene. Az elszámoltatás és az igazságtétel elmaradása az igazi probléma, nem az ügynöklista hiánya.”

2021-09-04 1849. augusztus 3-án a Klapka György vezérőrnagy parancsnoksága alatti védősereg sikerrel törte fel a Komárom körüli ellenséges ostromzárat. A honvédek visszafoglalták Győrt, Székesfehérvárott népfelkelés tört ki, s a felszabadult területen rögvest megkezdődött az újoncozás, az élelmiszer- és hadikészletek felhalmozása. Klapka, bár veszélyeztette a császáriak utánpótlását, akciójával mégis megkésett, hiszen csak idő kérdése volt, hogy a császári fősereg és a cári expedíciós erők mikor aratnak döntő győzelmet a főhadszíntéren.

2021-09-02 Szent István egyetlen felnőtt kort megélt fia, Imre herceg 1007 táján született. Az ifjú herceget a Gellért legenda szerint maga Szent Gellért tanította, így bizonyosan mély vallásos nevelésben részesült, de miután apja trónörökösének is számított, az uralkodásra is felkészítették. Hozzá íródott az egyetlen magyar királytükör, az Intelmek, amely a jó keresztény uralkodó mintaképét tárja a leendő király elé. (...) Az elsősorban szüzessége és tisztasága miatt tisztelt Imre mindenekelőtt a fiatalok védőszentje. Az Anjou-korban Szent István, Szent Imre és Szent László együttes képi megjelenítése állandóvá vált, így Magyarország védőszentjei közé is emelkedett.

2021-08-31 130 éve, 1891-ben ezen a napon hunyt el Ballagi Mór (született Bloch Móric) teológus, pedagógus, az egyik legnagyobb nyelvtudósunk, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja, a magyar szótárirodalom kiemelkedő alakja. Tudományos pályáját a nyelvészet területén kezdte meg, 1840-ben elhangzott akadémiai székfoglalója nyelvészeti témában íródott (Nyelvészeti nyomozások). Aktívan részt vett a Kazinczy-féle nyelvújítási harcban: 1857-es A nyelvújítás és a nyelvrontás című értekezése az utónyelvújítás egy fontos darabja.

2021-08-31 A széki Teleki család számos kiemelkedő személyiséggel gazdagította a magyar történelmet. Teleki Mihály a 17. században erdélyi főgenerálisként, korának legjelentősebb erdélyi katonájaként és politikusaként, a család történetében a grófi cím megszerzőjeként ismert. Teleki Sámuel 1791 és 1822 között az erdélyi udvari kancellári tisztséget viselte, mecénási tevékenysége közismert. Teleki József a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke volt, testvére, Teleki László az 1848-1849-es szabadságharcot szolgálta diplomataként. Teleki Pál, a tragikus sorsú miniszter a 20. századi magyar történelem meghatározó alakja volt.

2021-08-30 2018. augusztus 31-én hunyt el Luigi Luca Cavalli-Sforza, a Parmai-, a Paviai- és a Stanford Egyetem professzora, a populációgenetika úttörője. Az elsők között vizsgálta genetikai markerek segítségével az egykor élt emberi népességek migrációs eseményeit, és tevékeny részt vállalt a kulturális evolúció elméletének kidolgozásában. (...) Cavalli-Sforza minden humángenetikusnál erősebben hitt abban, hogy a gének és a kultúra együttesen segíthetnek a különböző népességek eredetének felderítésében.