2021-09-16 A közbeszédben sokszor találkozhatunk azzal a kijelentéssel, hogy Róma és a pápaság cserbenhagyta az oszmánok ellen vívott évszázados harcban Magyarországot, és nem tett semmit az agresszíven terjeszkedő szultánokkal szemben. A valóság ezzel szemben az, hogy a 15–17. században a római szentszék számára kiemelkedően fontos volt a magyarországi hadszíntér, és az oszmán-ellenes harcokhoz sok esetben nyújtottak diplomáciai, anyagi, vagy éppen konkrét katonai segítséget.

2021-09-13 Küküllei János, I. Lajos király (1342–1382) történetírója feljegyzi, hogy I. Károly király halála (1342. július 16.) után az özvegy királyné, Erzsébet „fogadalmat tett, hogy felkeresi a szentek ereklyéit, és megtiszteli Péter és Pál apostolok küszöbét”. 1343. június 8-án el is indult Visegrádról népes kísérettel és tömérdek kinccsel, úticéljának első állomása azonban nem az „örök város”, hanem Nápoly volt. A királynét és magyarországi kíséretét szállító hajók július 24-én futottak be a nápolyi kikötőbe.

2021-09-13 A címben idézett gondolatot Melanchton írta tanítványáról, a híres humanista tudós, Nádasdy Tamásnak. Sylvester fordításában 480 éve jelent meg az Újszövetség a sárvár-újszigeti nyomdában. A Nádasdy pártfogásával alapított nyomda ezen terméke az első magyar nyelven, magyar műhelyben kiadott könyv. Sylvester a munka közben még az első magyar nyelvtant is megírta, noha ez nem vált ismertté akkoriban. Ám nem sok híja volt, hogy kudarccal végződjék a hosszú éveken át készülő bibliafordítás kiadása is.

2021-09-12 Románia 1944. augusztus 23-i átállásával a második világháború új fejezete kezdődött: három nappal később, augusztus 26-án a „gépesített tatárjárás” elérte Magyarország székelyföldi határát. Romániában rekedt Hans Friessner vezérezredes német Dél-Ukrajna Hadseregcsoportja, amelynek helyzete kritikussá vált és igyekezett mielőbb Észak-Erdély felé visszavonulni. A magyar vezérkar is reagált az eseményekre, de megkésve.

2021-09-09 305 éve, 1716-ban e napon halt meg a magyar tudomány korát meghaladó alakja, Pápai Páriz Ferenc. Sokrétű, humanista szemléletű műveltségét nem könnyű röviden összefoglalni: az orvostudományok doktora, nyelvész, szótáríró, műfordító, egyháztörténész, a címertan avatott tudósa, csaknem negyven évig a nagyenyedi kollégium tanára, erdélyi gyökerű, világpolgári műveltségű szellem. Méltán nevezték életrajzírói a „magyar Hippokratész”-nek.

2021-09-07 Már több mint ötven éve emlékezünk meg arról, hogy az analfabetizmus minden formáját meg kellene szüntetni. Az UNESCO 1965. szeptember 8-án nyilvánította ezt a napot az analfabetizmus elleni küzdelem emléknapjává. A hazai viszonyokból kiindulva könnyen gondolhatnánk, hogy ez nem is olyan jelentős probléma már manapság, hiszen a csecsemőkön és a kisgyermekeken kívül gyakorlatilag mindenki tud írni-olvasni a 21. századi Magyarországon. Már rég nem az a kérdés, hogy tudunk-e olvasni és írni, hanem az, hogy mit és mennyit olvasunk és írunk. Ebből a szempontból viszont nem ideális a helyzet.

2021-09-04 1849. augusztus 3-án a Klapka György vezérőrnagy parancsnoksága alatti védősereg sikerrel törte fel a Komárom körüli ellenséges ostromzárat. A honvédek visszafoglalták Győrt, Székesfehérvárott népfelkelés tört ki, s a felszabadult területen rögvest megkezdődött az újoncozás, az élelmiszer- és hadikészletek felhalmozása. Klapka, bár veszélyeztette a császáriak utánpótlását, akciójával mégis megkésett, hiszen csak idő kérdése volt, hogy a császári fősereg és a cári expedíciós erők mikor aratnak döntő győzelmet a főhadszíntéren.

2021-09-02 Szent István egyetlen felnőtt kort megélt fia, Imre herceg 1007 táján született. Az ifjú herceget a Gellért legenda szerint maga Szent Gellért tanította, így bizonyosan mély vallásos nevelésben részesült, de miután apja trónörökösének is számított, az uralkodásra is felkészítették. Hozzá íródott az egyetlen magyar királytükör, az Intelmek, amely a jó keresztény uralkodó mintaképét tárja a leendő király elé. (...) Az elsősorban szüzessége és tisztasága miatt tisztelt Imre mindenekelőtt a fiatalok védőszentje. Az Anjou-korban Szent István, Szent Imre és Szent László együttes képi megjelenítése állandóvá vált, így Magyarország védőszentjei közé is emelkedett.

2021-08-31 130 éve, 1891-ben ezen a napon hunyt el Ballagi Mór (született Bloch Móric) teológus, pedagógus, az egyik legnagyobb nyelvtudósunk, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja, a magyar szótárirodalom kiemelkedő alakja. Tudományos pályáját a nyelvészet területén kezdte meg, 1840-ben elhangzott akadémiai székfoglalója nyelvészeti témában íródott (Nyelvészeti nyomozások). Aktívan részt vett a Kazinczy-féle nyelvújítási harcban: 1857-es A nyelvújítás és a nyelvrontás című értekezése az utónyelvújítás egy fontos darabja.

2021-08-31 A széki Teleki család számos kiemelkedő személyiséggel gazdagította a magyar történelmet. Teleki Mihály a 17. században erdélyi főgenerálisként, korának legjelentősebb erdélyi katonájaként és politikusaként, a család történetében a grófi cím megszerzőjeként ismert. Teleki Sámuel 1791 és 1822 között az erdélyi udvari kancellári tisztséget viselte, mecénási tevékenysége közismert. Teleki József a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke volt, testvére, Teleki László az 1848-1849-es szabadságharcot szolgálta diplomataként. Teleki Pál, a tragikus sorsú miniszter a 20. századi magyar történelem meghatározó alakja volt.

2021-08-30 2018. augusztus 31-én hunyt el Luigi Luca Cavalli-Sforza, a Parmai-, a Paviai- és a Stanford Egyetem professzora, a populációgenetika úttörője. Az elsők között vizsgálta genetikai markerek segítségével az egykor élt emberi népességek migrációs eseményeit, és tevékeny részt vállalt a kulturális evolúció elméletének kidolgozásában. (...) Cavalli-Sforza minden humángenetikusnál erősebben hitt abban, hogy a gének és a kultúra együttesen segíthetnek a különböző népességek eredetének felderítésében.

2021-08-28 Kerek 500 évvel ezelőtt, 1521. augusztus 29-én esett el Nándorfehérvár (Belgrád) „Magyarország kulcsa”. Egy török iródeák tollából hasonló tisztelettel ékes szavakat olvashatunk a dicső várról: „elfoglalását dicső őseink az Anka madár megfogásánál is nehezebbnek tartották”. Az Anka madár a muszlim hagyományok mitikus madara, kit Allah tökéletesnek teremtett, majd később mégis bajt hozott az emberekre. A főnixhez hasonló, sárkányokat és földszellemeket elnyelő madár aztán eltűnt az arab pusztaságokban.

2021-08-28 „A mohácsi csatavesztés a mai napig közéleti és történészi viták középpontjában áll.” A mai évfordulón Illik Péter, a Történeti Kutatóközpont tudományos munkatársának Nemeskürty István irodalomtörténész „Ez történt Mohács után. Tudósítás a magyar történelem tizenöt esztendejéről 1526-1541" című, történetfilozófiai kérdéseket is tárgyaló, és nagy szakmai vitát generáló kötete szemléletmódját tárgyaló tavalyi ismeretterjesztő írását közöljük.

2021-08-27 A 20. század első hadüzenet nélküli támadását a Román Királyság hajtotta végre 1916. augusztus 27-én este, amikor átlépve a Kárpátokat nekirontott az Osztrák–Magyar Monarchiának. Mire este 21 órakor Edgar Mavrocordat nagykövet átadta a hadüzenetet báró rajeczi Burián Istvánnak, a Monarchia külügyminiszterének, a román hadsereg katonái már Erdély földjén tartózkodtak.

2021-08-24 Az 1241–42-es tatárjárás során a Dzsingisz kán által felépített világbirodalom terjeszkedésének útjába került hazánk. Kevés történés hagyott maradandóbb nyomot a magyar nép emlékezetében, a nemrégiben előkerült (...) régészeti lelőhelyek pedig igazolják, hogy valóban milyen virágzó anyagi és szellemi kultúrájú országot ért brutális támadás a tatárjárás idején.

2021-08-24 Nem lehet elégszer szólni a -hatóak, -hetőek divatjáról, az előhangzók egyoldalú használatáról. Az előhangzós forma terjedésének fő oka az igeiség gyengülése: a személytelen, időtlen fogalmazás. (...) A jelenség egyfelől tanulságos, segíti a nyelvi változások megértését: a divatok szétterjedését szemlélhetjük meg élőben. Másfelől azonban az értelmes, letisztult nyelvi normát tesszük kockára, ha nem lépünk föl az ilyen jelenségeknek a médiába és az írott mintákba való behatolása ellen.

2021-08-17 1896. augusztus 18-án, Újpesten született Laziczius Gyula, nyelvész, nyelvjáráskutató, egyetemi tanár, a nyelvtudomány doktora, irodalomtörténész, az MTA rendes tagja. Fonológiai és általános nyelvelméleti kutatásaival a 20. századi magyar nyelvtudomány egyik kiemelkedő alakjává vált.

2021-08-15 A tibetológia tudományának nemzetközi megalapítóját, Kőrösi Csoma Sándort, minden magyar jól ismeri. Kőrösi, akinek bár eltökélt szándéka volt minden tudományos kutatásával a magyar nemzet érdekeit szolgálni, világraszóló tevékenységét végig idegen földön, idegen nyelven és idegen finanszírozással kényszerült kifejteni.

2021-08-14 1416. augusztus 15-én írta alá Luxemburgi Zsigmond magyar és német király és V. Henrik angol király a canterbury-i szövetségi szerződést. A szerződés megkötéséhez vezető ”utat”, valamint a szerződés tartalmi lényegét és politikai jelentőségét a következőkben részletesebben is bemutatjuk.

2021-08-14 A Nagy Háború után sokan úgy vélték, hogy a lovasság alulmaradt a gépfegyverek háborújában és eltűnik a történelem süllyesztőjében. (...) A gépesített háborúban is sokszor jutott fontos szerephez a ló, amely árkon-bokron keresztül, esőben, hóban és sárban is képes volt eljutni lovasa céljáig.