Szent György és lovagjai Az első királyi alapítású magyar lovagrend Európában
Az európai és magyar kultúra legnépszerűbb és legismertebb katonaszentje Szent György, több nagyhatalom (Frank Birodalom, Orosz Birodalom, Nagy-Britannia) vagy város (Konstantinápoly) is patrónusaként tekintett rá. Nemzetközileg ismert ünnepnapja április 23., Magyarországon az egyház által 1196-ban rögzített Béla nap miatt április 24-én tartjuk.
Egy élvonalbeli magyar király halálára 1196. április 23-án hunyt el III. Béla
„III. Béla király huszonhárom [huszonnégy] évet, egy hónapot és tizenkilenc napot uralkodott. Meghalt az Úr 1190. [1196.] évében május Kalendaejától számított 9. napon, teste Fehérvárott nyugszik. Négy fiút hagyott hátra. Az első Imre herceg, aki követte uralkodásban, a második András herceg, utóbb király, IV. Béla király apja, a harmadik Salamon herceg, a negyedik István herceg volt.”
Kutatónk is részt vett a Babeș-Bolyai Tudományegyetem konferenciáján
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Kara 2024. április 12-én egyháztörténeti konferenciát rendezett „A reformáció vonzásában: hitvallók, művelődés, gazdaság és mártírium a 17–18. századi kelet-közép-európai egyháztörténetben” címmel, amelyen a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, dr. Restás Attila is részt vett.
Egy kevésbé ismert magyar győzelem: a kéméndi ütközet
A honvédsereg az 1849. évi tavaszi hadjárat második szakaszának legszebb győzelmét aratta Nagysallónál április 19-én. A Feldunai hadsereg másnap folytatta útját a komáromi erőd felé, ám a környéken még napokig tartott a Nagysallónál szétugrasztott császári-királyi alakulatmaradványok felszámolása. Ezen harctevékenység sorába a tartozott az április 20-i kéméndi ütközet, ahol a VII. hadtest parancsnoka, szeniczei Gáspár András vezérőrnagy utoljára rántott szablyát.
„Éljen a 17-ik zászlóalj! Előre, indulj!” A nagysallói ütközet, 1849. április 19.
A győztes isaszegi csatát követő gödöllői haditanácson Kossuth ideájával szemben a táborkari józanság győzedelmeskedett: a főváros helyett a magyar fősereg Komárom felmentésére indult.
Anna Ivanovna Meljukova munkássága Közép- és Kelet-Európa preszkíta – kora szkíta korának kutatásában
A kimmerek, illetve a szkíták voltak az első olyan, írott forrásokban jegyzett népcsoportok, akik az elő-ázsiai hadjárataiknak köszönhetően a Kr. e. VIII-VII. században a sztyeppén, valamint Elő-Ázsiától keleti és nyugati irányba elterjesztették a hátasló és a hozzá tartozó lószerszámok használatát.
A hunok nyomában – ókori források értelmezése a hunokról a reneszánsz és a barokk korban
A Magyarságkutató Intézet harmadik alkalommal rendezte meg A hunok nyomában kerekasztal-beszélgetését. Ez alkalommal a kutatók a reneszánsz és a barokk kor a hunokról fennmaradt forrásait vizsgálták.
II. József parancsára Bécsbe szállították a Szent Koronát
A Szent Korona a magyar nemzet keresztény államiságot jelképező szinte vallásos áhítattal őrzött ereklyéje. A titokzatos eredetű fejék származása ma sem tisztázott, és a korona hányattatott sorsa is méltó párját képezi a magyarság történelmének.
A magyar költészet napja
1964 óta, kereken 60 éve József Attila születésnapja a magyar költészet napja. Erről a napról emlékezett meg Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, tiszteletbeli elnöke.
