2020-09-14 Dél-magyarországi területeket támadott a jugoszláv légierő, és ezért 1941. április 11-én indult meg a Magyar Királyi 3. Honvéd Hadsereg, hogy visszavegye a Bácskát, a Baranya-háromszöget és a Muraközt – mondta el Babucs Zoltán, a Magyarságkutató Intézet kutatója.
2020-09-14 A korabeli magyar közvélemény elégtételnek tekintette Kárpátalja visszatérését – hangsúlyozta Botlik József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugalmazott docense.
2020-09-14 Az 1938-as Felvidék visszacsatolása a magyar külügyi diplomácia nagy sikere volt – emlékeztetett Gulyás László, Történeti Kutatóközpontunk tudományos főtanácsadója.
2020-09-14 A második világháború utáni párizsi békeszerződést nevezhetjük második Trianonnak is – emelte ki Hollósi Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa.
2020-09-11 Az aczéli kultúrpolitikában 1956 tabusításával Trianont emelték ki a közbeszédbe – hívta fel a figyelmet Borvendég Zsuzsanna, Történeti Kutatóközpontunk kutatója.
2020-09-11 A helyi diplomácia sikere, hogy 1923-ban 10 falut visszakaptunk az eredetileg Burgerlandnak ítélt területből – emelte ki Szávai Ferenc, Károli Gáspár Református Egyetem tanára.
2020-09-11 Az 1921 decemberében tartott soproni népszavazásnak – főleg a két világháború között – a helyi társadalomban volt erős identitásképző ereje – mondta el Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója.
2020-09-11 Azok, akik fegyvert fogtak 1919 január 29-én, úgy látták: azt a kis földet, amit a magukénak tudtak, vissza kell szerezniük a jogtalan elrablóitól – emelte ki Tyekvicska Árpád, a balassagyarmati Madách Imre városi könyvtár kutatója.
2020-09-11 Nagyon fontos küldetése az a Magyarságkutató Intézetnek, hogy felvállalta: Trianonról beszélni kell – hangsúlyozta Intézetünknek adott interjújában Miklós Péter, egyetemi tanár, a Tornyai János Múzeum igazgatója, a konferencia levezető elnöke.
2020-08-30 Trianonról szóló kerekasztal-beszélgetèsen vett részt Kővàgóörsön intézetünk tudományos főigazgató-helyettese, Vizi Làszló Tamàs.
2020-07-14 A trianoni békediktátum aláírásának körülményeiről és az aláírók személyéről kérdezte a Kossuth Rádió "Az este - házigazda" című műsorban Babucs Zoltán kutatónk Vizi László Tamást, intézetünk tudományos főigazgató-helyettesét.
2020-06-29 1923-tól nyilvánvalóvá válik a magyar politikai vezetők számára, hogy csak népszövetségi ellenőrzéssel valósulhat meg a pénzügyi stabilizáció – hangsúlyozta Schlett András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára.
2020-06-29 A trianoni békediktátum módosította a magyar mezőgazdaság termelési szerkezetét: a legjobb minőségű termőterületek a szomszédos utódállamokhoz kerültek és a magyar agrárágazat talpra állása rendkívül sok megpróbáltatással járt – nyilatkozta Domonkos Endre, a Budapesti Gazdasági Egyetem tudományos főmunkatársa.
2020-06-28 Trianon után a magyar politikai vezetők úgy gondolták: minél jobbak egy ország kulturális mutatói, annál jobb helyzetben van a nemzetek közötti versenyben. Ezért 1926-tól a kultúrpolitika a szakpolitikák között prioritást élvezett – hangsúlyozta Ujváry Gábor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa.
2020-06-28 A diplomáciai térben fontos volt, hogy Magyarország belépjen a Népszövetségbe, mert így tudta képviselni az elcsatolt országrészeken élő magyarok érdekeit – emelte ki Gulyás László, intézetünk tudományos tanácsadója.
2020-06-27 1919 júniusától indul meg a nemzeti haderő szervezése és 20 évbe telt az országnak, amíg egy ütőképes hadsereget felállított - nyilatkozta Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója.
2020-06-27 Trianon után nagy kreativitás kellet ipar fellendítésére - hangsúlyozta Szávai Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára.
2020-06-25 A magyar jogtudomány európai színvonalú volt, a magyar jogászok kimagasló teljesítményt nyújtottak a jogrend helyreállításában – nyilatkozta Horváth Attila alkotmánybíró, egyetemi tanár.
2020-06-25 A konferencia bemutatta azt, hogy a trianoni trauma után hogyan lett hazánk egy élhető ország - emelte ki Barna Attila, a Szèchenyi Istvàn Egyetem egyetemi docense, a konferencia levezető elnöke.
2020-06-22 A trianoni békediktátum után a magyarságot magára hagyták. A mellőzöttség ellenére mégis olyan lelkierőnk volt, amelyre a későbbiekben tudtunk építkezni – nyilatkozta a Kossuth Rádió 100 éve történt című műsorában Köő Artúr, Történeti Kutatóközpontunk munkatársa.