2020-09-14 Dél-magyarországi területeket támadott a jugoszláv légierő, és ezért 1941. április 11-én indult meg a Magyar Királyi 3. Honvéd Hadsereg, hogy visszavegye a Bácskát, a Baranya-háromszöget és a Muraközt – mondta el Babucs Zoltán, a Magyarságkutató Intézet kutatója.

2020-09-11 Az 1921 decemberében tartott soproni népszavazásnak – főleg a két világháború között – a helyi társadalomban volt erős identitásképző ereje – mondta el Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója.

2020-09-11 Azok, akik fegyvert fogtak 1919 január 29-én, úgy látták: azt a kis földet, amit a magukénak tudtak, vissza kell szerezniük a jogtalan elrablóitól – emelte ki Tyekvicska Árpád, a balassagyarmati Madách Imre városi könyvtár kutatója.

2020-09-11 Nagyon fontos küldetése az a Magyarságkutató Intézetnek, hogy felvállalta: Trianonról beszélni kell – hangsúlyozta Intézetünknek adott interjújában Miklós Péter, egyetemi tanár, a Tornyai János Múzeum igazgatója, a konferencia levezető elnöke.

2020-07-14 A trianoni békediktátum aláírásának körülményeiről és az aláírók személyéről kérdezte a Kossuth Rádió "Az este - házigazda" című műsorban Babucs Zoltán kutatónk Vizi László Tamást, intézetünk tudományos főigazgató-helyettesét.

2020-06-29 A trianoni békediktátum módosította a magyar mezőgazdaság termelési szerkezetét: a legjobb minőségű termőterületek a szomszédos utódállamokhoz kerültek és a magyar agrárágazat talpra állása rendkívül sok megpróbáltatással járt – nyilatkozta Domonkos Endre, a Budapesti Gazdasági Egyetem tudományos főmunkatársa.

2020-06-28 Trianon után a magyar politikai vezetők úgy gondolták: minél jobbak egy ország kulturális mutatói, annál jobb helyzetben van a nemzetek közötti versenyben. Ezért 1926-tól a kultúrpolitika a szakpolitikák között prioritást élvezett – hangsúlyozta Ujváry Gábor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa.

2020-06-22 A trianoni békediktátum után a magyarságot magára hagyták. A mellőzöttség ellenére mégis olyan lelkierőnk volt, amelyre a későbbiekben tudtunk építkezni – nyilatkozta a Kossuth Rádió 100 éve történt című műsorában Köő Artúr, Történeti Kutatóközpontunk munkatársa.