KRITIKÁN ALULI

A pozsonyi csata című film bemutatásának apropóján Bolyki György, a muveszember.blog.hu oldalon olvasható írását közöljük:

 

...A filmre reagáló első cikkek között volt Kolozsi Ádám Telexes írása, melynek rövid bevezetője azzal a szóval zárult, hogy „Kritika”. Ezután azonban nem kritika jött, hanem Kolozsi Ádám elvárásainak felsorolása és számonkérése a filmen, mely viszont deklaráltan nem akart azoknak megfelelni. Mindez gazdagon megspékelve Fáy Miklósos magasságokban repkedő gúnyos minősítésekkel és sértegetésekkel, mellyel – a nagy előd nyomában járva – magának a produkciónak a létét igyekszik illegitimmé tenni.

Ugyan az alkotás készítői minden aspektusra kitérve elmondták, mit és miért gondoltak így bemutatni (lásd Baltavári Tamás Magyar Nemzetes interjúját), mégis, sorra születtek a „kritikák”, melyek önkényesen átkeretezték a sztorit: az alkotói szándékot teljesen figyelmen kívül hagyva átvonszolták a filmet az általuk képviselt látásmód mezőjébe, és mivel annak nem felelt meg, könyörtelenül földbe döngölték a produkciót.

 

...A film kapcsán a Magyarságkutató Intézet transzparensen felvállalta, hogy mítoszt épít egy rekonstruálhatatlan esemény köré. Joga van hozzá? Teljes mértékben. Joguk van azt a történelemszemléletet képviselni a filmben, ami szerintük helyes és kívánatos? Teljes mértékben. Érvényes ilyen alkotással az emberek elé lépni? Igen. Legális dolog a nemzeti mítoszépítés ürügyén „lejtős” pályán morális előnyt adni a hazai csapatnak? Abszolút! A világon mindenhol ezt csinálják: a másik nép számára pusztulást jelentő küzdelmet hősi tettként mutatják be, ezzel hozzájárulva a nemzeti identitás kialakulásához és erősítéséhez. Egyetlen ilyen témájú film/könyv/színházi darab sem maradhatna talpon, ha azokat történészek véleménye alapján ítélné meg a közönség – éppen ezért nem is kérdezik meg a produkciókról a történészeket. :) Ami most néhányuknak láthatóan nagyon fáj. Fáj, mert nincsenek hozzászokva, hogy létezhet egy, az övékétől eltérő történetmesélés.

De ez van, 2021-et írunk, lassan magunk mögött hagyjuk a különböző megmondóközpontok kizárólagos jogát a „szabályos” történelmi narratívák meghatározására.

A "Pozsonyi csata" azért készült, hogy végre megkezdje a történetmesélést egy olyan eseményről, melyről a mi generációnk egy szót sem hallott az iskolában. Nyilvánvaló, hogy ez a történet a magyarok meséje, a magyarok nemzeti identitásának erősítését szolgálja, ezt a készítők nyíltan el is mondták. Éppen ezért azzal előállni, hogy ez történelmileg nem állja meg a helyét, kétszeres tévedés. Egyrészt azért, mert az alkotók is azt mondják, hogy nem a VALÓST, hanem az ELKÉPZELHETŐT akarták megmutatni. Másrészt azért, mert ha az alkotó ezt a történelemszemléletet tartja helyesnek, akkor az így van. Joga van hozzá, még akkor is, ha sok történész számára ez szentségtörésnek minősül (lásd még: Tarantino Becstelen brigantik filmjét:-).

A teljes cikket ezen a blogon érhetik el.

pozsonyi
Részlet A pozsonyi csata című filmből