„Középkori krónikáink legfontosabb információforrásaink közé tartoznak"

Az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója a vasárnap.hu-nak beszélt arról, miért kell komolyan venni a középkori krónikáinkat, és kitért arra is, mit mutatnak a legújabb archeogenetikai vizsgálatok.

– Szkíták, hunok, avarok egyaránt éltek mai hazánkban. Milyen kapcsolat lehet a korábban itt élt népekkel? Beszélhetünk folytonosságról?

– A most megjelent publikációnkban rámutattunk az R1a1a1b2a2 – Z2124 genetikai csoportra, mely férfi vonalon összekötötte a hun kort, az avar kort és Árpád népét a Kárpát-medencében. Kásler Miklós és Szentirmay Zoltán szerkesztésével nemrégiben készült el A Mátyás-templomban elhelyezett Árpád-házi csontvázak azonosítása című kötet is. Ebben részletesen bemutatják azt a kutatást, melynek során sikeresen azonosították III. (Nagy) Béla királyunk (1172-1196) és nagyapja, II. (Vak) Béla király (1131-1141) feltételezett földi maradványait. A kutatócsoport arra jutott, hogy Árpád-házi uralkodóink (a Turul-nemzetség leszármazottai), ugyancsak ehhez a R1a genetikai csoporthoz tartoztak. Ebben a vizsgálatban mi is szeretnénk előbbre jutni, köszönhetően annak is, hogy ma már elérhető a nagy lefedettségű teljes genom analízis, akár archaikus mintákból is. Ennél mélyebb genetikai vizsgálat jelenleg nem lehetséges, ezért a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjában ezt vezettem be. Ezeknek a kutatásoknak az eredményeiről 2020-ban is megjelennek majd újabb publikációk."

A teljes interjút a vasárnap.hu oldalán érhetik el.

NE
Neparárczki Endre