Az ismeretlen Szendrey Júlia

MKI, Erdély.ma

Nemcsak verseket írt, de komoly műfordítói tevékenységgel is dicsekedhet Petőfi Sándor egykori hitvese – derül ki Raffay Andrea "Megérdemelve vagy ártatlanul: Szendrey Júlia összes költeménye elemző tanulmányokkal" című könyvéből. Kutatónkkal az Erdély.ma készített interjút.

Szendrey Júlia több verse már életében is megjelent különböző folyóiratokban – hívta fel a figyelmet az Erdély.ma című újságnak Raffay Andrea. A kutatásról úgy fogalmazott: eddig még nem jelent meg egy olyan kötet, amely Szendrey Júlia összes, addig kiadatlan versét tartalmazná, ráadásul eredeti kéziratok alapján magába foglalná, így arra gondolt, hogy összegyűjti ezeket az anyagokat.

Az MTA Kézirattárában található Szendrey Júlia-kéziratanyagot az OSZK Kézirattárában található, nagyrészt töredékben fennmaradt Szendrey-versekkel egészítettem ki, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárából is bekerült a kötetbe egy verstöredék, valamint egy ifj. Horvát Árpádtól származó gyermekkori vers. E kötet értékét az említett verseknek a kéziratok alapján, betűhíven, nyomtatott formában történő közlése mellett az adja, hogy minden vers nyomtatott változata mellett a Szendrey Júlia eredeti kézírását magukon viselő kéziratok másolata szintén megtalálható. A verskézirat-másolatok mellett a kötet Szendrey Júlia virágcsokrot ábrázoló rajzát is tartalmazza, mely a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tárában található (raktári száma: 81. 120. 1.), s melyet Szendrey Júlia verseskötetem első kiadásának megjelenése előtt ugyancsak nem közöltek sehol. Ez a rajz azt is bizonyítja, hogy Szendrey Júlia – akárcsak Csinszka – nem csupán kiváló költő volt, hanem a művészet egyéb ágait tekintve is komoly tehetséggel rendelkezett.

Raffay Andrea az interjúban kifejti, hogy Szendrey Júliára költészetének – főként Byron, Shelley és Keats alkotásaihoz hasonlóan – a világfájdalom egyik meghatározó gondolatköre, életműve ezáltal pedig több ponton köthető az angol romantika második nemzedékének költészetéhez is. A kutató ugyanakkor hangsúlyozza, hogy életművében kiemelt helyet foglalnak el hazafias versei, mint fogalmaz:

…melyekben az utókor elé nemzeti hőseinket példaként állítva a dicső magyar történelmi múltat énekli meg, eleveníti fel, mint például a Magyar gyermekek éneke: Zoltán fiamnak, a Zrinyi Ilona, a Magyar vagyok! című, vagy épp a [Csapj fől pajtás önkéntesnek…] kezdetű költeményei. Verseinek harmadik nagy csoportját a gyermekeivel, az anyaság örömével, az anya-gyermek közötti örök kötődéssel, az anyai szeretettel kapcsolatos darabok alkotják, ide tartoznak például a Három rózsabimbó, Az én kis leányom, Bölcső mellett, Attila fiam című versei.

Szendrey Júlia műfordítói munkásságát méltatva, Raffay Andrea kiemeli, hogy Hans Christian Andersen meséit is ő fordította németből. A kutató kifejti, hogy az MTA Kézirattárának „K 526” jelzetű kéziratkötege is Szendrey-fordításokat tartalmaz, méghozzá – Szendrey szavaival – „Heine kisérletek”-et, valamint egy francia gyermekvers fordítását, A madár és a gyermekek címmel.

Egyik legfontosabb célkitűzésem ezekkel a kutatásaimmal és megjelenő könyveimmel az, hogy a magyar szépirodalom nemzeti és keresztény gondolkodású női alkotóinak életművét és munkásságát földerítsem és nyilvánosságra hozzam – zárja szavait Raffay Andrea.

A teljes interjút az Erdély.ma oldalán érhetik el.

raffay andrea
Raffay Andrea

Azóta az interjút közölte több megyei napilap is:

https://www.kisalfold.hu/.../egy-igaz-muzsa-tragediaja.../

https://haon.hu/.../egy-igaz-muzsa-tragediaja-hianypotlo.../