2021-07-08 A Szent István Rádió „Tudományról, kultúráról mindenkinek” című műsorának vendégeként Makoldi Miklós, az abasári feltárás kapcsán elmondta: A hely jelentőségét, köztudatban és a tudományosságban való fennmaradását is mutatja, hogy a terület birtokosaiként a Haller grófok már a 18. században emléktáblát állítottak a Szent Istváni rendet az országban visszaállítani igyekvő, Saár monostorát 1042-ben megalapító Aba Sámuelnek.

2021-07-07 „Létrejött egy olyan kapitalista értelemben vett pénzügyi elit, egy tőkés csoport Magyarországon, amely lefölözte a magyar külkereskedelem és gazdaság hasznát” – hangsúlyozta „Az impexek kora” és a kommunista nómenklatúra hálózatépítése kapcsán a Pesti TV „Pesti Riporter” című műsorában Borvendég Zsuzsanna történész, a Történeti Kutatóközpont tudományos munkatársa.

2021-06-07 Június 4-én a Kossuth Rádió „Az Este – A házigazda” című műsorában Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet kutatója Trianon külső és belső okairól beszélgetett Raffay Ernő történésszel a békediktátum aláírásnak 101. évfordulóján.

2021-06-04 A békediktátum aláírásának 101. évfordulója alkalmából a magyarországi bemutatókat követően Kárpát-medencei körútra indul a történéseket az I. világháborútól a Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséig ismertető tárlat.

2021-06-02 Az Árpád-házi kutatásról és az abasári ásatásról, a lepoglavai és a székesfehérvári feltárások részleteiről, valamint a Magyarságkutató Intézet főbb célkitűzéseiről is beszélt az M5 „Tőkéczki és Takaró: Történelem és irodalom mindenkinek” című, 2021. május 31-i műsorában Makoldi Miklós, Régészeti Kutatóközpontunk igazgatója.

2021-05-23 A trianoni tragédiát követő kiútkeresésről, Magyarország visszanyert külpolitikai mozgásteréről, és az átalakuló szövetségi rendszerről beszélt Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese a Kossuth Rádió 100 éve történt című műsorában.

2021-05-19 „A Magyarságkutató Intézeten belül olyan tudományos célokat szolgáló kutatási projekteket folytathatunk, mint a magyarság eredete és a kora Árpád-kori, tatárjárás előtti királyi székhelyeink egyházashelyeink kutatása.” – emelte ki a Zemplén TV Mecénás című adásában Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója.

2021-05-17 Mindszenty bíboros életútjáról, koholt vádak alapján történő bebörtönzéséről, megkínzásáról, belső száműzetéséről és szabadulásáról osztotta meg gondolatait az M5 „Tőkéczki és Takaró: Történelem és irodalom mindenkinek” című, 2021. május 15-i műsorában Borvendég Zsuzsanna kutatónk.

2021-05-10 – Kevés olyan emlékhelyünk, régészeti lelőhelyünk van, amely ennyire összetetten és ilyen jó állapotban mutatja be az Árpád-kori templomok, apátságok, királyi központok épületeit, elhelyezkedését – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a Horváth-Lugossy Gábor a Magyarságkutató Intézet (MKI) főigazgatója.

2021-05-03 A már életében szimbólummá vált „Emberkatedrálisról”, Márton Áron, Erdély szentéletű püspökének életéről, erkölcsi nagyságáról és székely lelkiségéről is beszélt az M5 „Tőkéczki és Takaró: Történelem és irodalom mindenkinek” című, 2021. május 1-jei műsorában Köő Artúr, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa.

2021-04-29 Газета Magyar Nemzet взяла интервью у министра развития человеческих ресурсов профессора д-ра Миклоша Кашлера (Prof. Dr. Kásler Miklós) по поводу идентификации семьи Хуньяди (Hunyadi): МИКЛОШ КАШЛЕР: КОНЕЧНАЯ ЦЕЛЬ СОСТОИТ В СОЗДАНИИ ДОСТОЙНОГО МЕСТА ЗАХОРОНЕНИЯ НАШИХ ПРАВИТЕЛЕЙ

2021-04-19 Hogyan élte meg Kiss Sándor festőművész a második világháborút követő, nyugati hadifogságot? Erről az időszakról írt, kuriózumként számon tartott napló került Köő Artúr kutatónkhoz, aki részleteket az M5 „Fülszöveg” című műsor legutóbbi adásában árult el.

2021-04-02 A Nagyboldogasszony-bazilika belső terében talált 200 maradványt vizsgáljuk meg először, ugyanis logikusan ezek tartozhattak az uralkodókhoz – emelte ki az M5 csatorna „Librettó” című műsorában Archeogenetikai Kutatóközpontunk igazgatója a székesfehérvári osszáriumban őrzött csontmaradványokból kinyert vizsgálatáról. Dr. Neparáczki Endre hozzátette, hogy a genetikai adatok segítenek a történészeknek is abban, hogy az Árpád-házi királyaink és a Hunyadiak származását azonosítsák.