A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja koordinálja az együttműködést, melyben a Magyarságkutató Intézet az idősíkot biztosítja a programnak a Kárpát-medencei történeti népességeinek genom adataival, ahogy Neparáczki Endre az intézet Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója fogalmazott a Kossuth Rádió interjújában. „A történeti korokból származó genomadatok révén megismerhető a magyarság etnogenezise, így néhány év múlva sokkal biztosabban látjuk a magyar őstörténet számos kérdését.” tette hozzá Neparáczki Endre.


A Kutatók Éjszakája eseménysorozata keretében szeptember 24-én és 25-én a Magyarságkutató Intézet több tudományterület átfogó előadásait hallgathatja meg az érdeklődő nagyközönség. Az archeogenetikai kutatások eredményeinek bemutatása mellett többek között régészeti, nyelv- és szellemtörténeti, továbbá emlékezetpolitikával kapcsolatos felvételeink a programsorozat honlapján érhetők el.


A nature tudományos folyóirat archeogenetikai lapja közzétette a 2020. évi legolvasottabb cikkeinek listáját. Az olvasói választás alapján bekerült a gyűjteménybe az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározásáról szóló cikk. A tudományos folyóirat a 2020-as évből olyan válogatott cikkeket emelt ki, amelyek a folyóirat legtöbbet idézett, letöltött és megosztott cikkeinek listáját vezetik.


Az elszánt akarat, hit, tudás és innováció összehozta az egyes tudományterületeket – többek között ¬az archeogenetikát és klasszika filológiát ¬ – valamint azok neves képviselőit a Magyarságkutató Intézet keretein belül. Hogyan kezdődtek a nemzeti kutatások? Miért érdekes a magyarság múltja? Az egykor élt őseink régészeti leleteiből kinyert DNS mintákkal dolgozó, hazánk történeti múltjának genetikai vetületét tisztázni igyekvő archeogenetika révén választ adhatunk a magyarság eredetének kérdésére.


Török Tibor tudományos főmunkatársunk nyilatkozott az M5-nek a legújabb archeogenetikai kutatási eredményekről, amelyek folyamatos Kárpát-medencei jelenlétre utalnak. A tudományos cikk rámutat:az itt élő népességbe olvadtak be a honalapítók.


1848-ban a székesfehérvári püspöki palota udvarán, a korábbi Nagyboldogasszony-bazilika területén végzett vízvezeték javítási munkálatok során királysírokat találtak, melyeket december 12-én Érdy János tárt fel.


A cikk angol változata a Nature kiadó European Journal of Human Genetics szakfolyóiratában jelent meg.


A „Silk Road Lecture Series: „Central Asia: ancient crossroads and modern dynamics.” című nyári kurzuson tartott előadást Archeogenetikai Kutatóközpontunk igazgatója.


Az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározásáról írt cikket a Demokrata.


Az Árpád haploid az ókori Baktriában, a Turáni-alföld szélén, a jelenlegi Észak-Afganisztán területén alakult ki, 4500 évvel ezelőtt – emelte ki az emberi erőforrások minisztere a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Kásler Miklós az Árpád-házra jellemző DNS meghatározásának vizsgálataival kapcsolatban elmondta: A kutatás eredményének sikerességével közelebb kerülünk a magyarság eredetéhez.