Az M5 TV „Multiverzum – A tudomány határtalan” című műsorában Kovács Bence Gábor, az Archeogenetikai Kutatóközpont munkatársa mutatta be a Magyarságkutató Intézet égisze alatt a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékén folyó tudományos tevékenységet.


172 ősi és ma élő populáció új, 16 000 mitogenomból álló adatbázisát hozták létre (...) 



A hun kutatásokban is fontos szerepet betöltő, tudományos mérföldkő a rangos Genes szakfolyóiratban jelent meg, úgy, hogy a Magyarságkutató Intézet az eredményeket a nemzetközi és a hazai kutatók számára is azonnal hozzáférhetővé tette. 


A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja koordinálja az együttműködést, melyben a Magyarságkutató Intézet az idősíkot biztosítja a programnak a Kárpát-medencei történeti népességeinek genom adataival, ahogy Neparáczki Endre az intézet Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója fogalmazott a Kossuth Rádió interjújában. „A történeti korokból származó genomadatok révén megismerhető a magyarság etnogenezise, így néhány év múlva sokkal biztosabban látjuk a magyar őstörténet számos kérdését.” tette hozzá Neparáczki Endre.


A Kutatók Éjszakája eseménysorozata keretében szeptember 24-én és 25-én a Magyarságkutató Intézet több tudományterület átfogó előadásait hallgathatja meg az érdeklődő nagyközönség. Az archeogenetikai kutatások eredményeinek bemutatása mellett többek között régészeti, nyelv- és szellemtörténeti, továbbá emlékezetpolitikával kapcsolatos felvételeink a programsorozat honlapján érhetők el.


A nature tudományos folyóirat archeogenetikai lapja közzétette a 2020. évi legolvasottabb cikkeinek listáját. Az olvasói választás alapján bekerült a gyűjteménybe az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározásáról szóló cikk. A tudományos folyóirat a 2020-as évből olyan válogatott cikkeket emelt ki, amelyek a folyóirat legtöbbet idézett, letöltött és megosztott cikkeinek listáját vezetik.


Az elszánt akarat, hit, tudás és innováció összehozta az egyes tudományterületeket – többek között ¬az archeogenetikát és klasszika filológiát ¬ – valamint azok neves képviselőit a Magyarságkutató Intézet keretein belül. Hogyan kezdődtek a nemzeti kutatások? Miért érdekes a magyarság múltja? Az egykor élt őseink régészeti leleteiből kinyert DNS mintákkal dolgozó, hazánk történeti múltjának genetikai vetületét tisztázni igyekvő archeogenetika révén választ adhatunk a magyarság eredetének kérdésére.


Török Tibor tudományos főmunkatársunk nyilatkozott az M5-nek a legújabb archeogenetikai kutatási eredményekről, amelyek folyamatos Kárpát-medencei jelenlétre utalnak. A tudományos cikk rámutat:az itt élő népességbe olvadtak be a honalapítók.


1848-ban a székesfehérvári püspöki palota udvarán, a korábbi Nagyboldogasszony-bazilika területén végzett vízvezeték javítási munkálatok során királysírokat találtak, melyeket december 12-én Érdy János tárt fel.