Hun leletek vizsgálata a Mongol Tudományos Akadémia régészeti raktárában

A Magyarságkutató Intézet mongol expedíciója során lehetősége nyílt kutatóinknak megtekinteni a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének zárt raktárát, ahol mongol kollégáink a Belch-i leletek mellett más lelőhelyekről származó hun és szkíta, illetve mongol kori (Kr.e. 7. századtól, Kr u. 13. századig) leleteket is megmutattak nekünk. (...) Összességében a régészeti raktár megtekintése hatalmas tudományos élmény volt számunkra, mind szakmailag, mind esztétikailag – hiszen az ott tárolt, zárt, illetve vizsgálatok és restaurálás alatt lévő régészeti leletek többsége művészi értékkel is bír.

A leletek között kiemelkedő volt egy kétélű hun rövidkard, melynek jelentőségét az adja, hogy bizonyítékként szolgál arra, hogy a kétélű rövidkardot a hunok már Ázsiában is használták, a Krisztus születése körüli évszázadokban is, tehát azt nem a rómaiaktól vagy germánoktól vették át, hanem saját fejlesztésű fegyverük volt. Európában ezt a fegyvertípust eddig a római langsax-ból („hosszú tőr”) eredeztették.

Emellett számos olyan fegyvertípust is láttunk, melyek a szakma számára sem ismertek nagyon, például kisméretű fokosok a szkíta korból, vagy temetkezésekből előkerülő miniatűr kések és tőrök, melyek jelképes-rituális tartalommal bírtak.

Kivételes volt a fagy vagy a szárazság által megőrzött olyan leleteket látni, melyek Magyarországon sajnos sosem kerülnek elő – ilyenek például a fa vagy szaru edények, szkíta és hun fából faragott lószerszámdíszek és fejdíszek – melyek ugyanazt a gyönyörű állatstílust hordozzák magukon, amit mi Európában csak fémtárgyakról ismerünk, illetve Tomka Péter egy Győr melletti ásatásából, ahol a hunkori faszobornak megmaradt a vékony aranyfóliája. Itt ezeket a tárgyakat teljes épségükben tanulmányozhattuk.

Továbbá olyan épen megmaradt fegyvereket is láthattunk, amelyek a Kárpát-medencében a sajátos klíma miatt szintén nem maradtak fenn. Több, összetett, merevszarvú visszahajló íjat, nyílvesszőket és tegezeket vizsgálhattunk meg közelről. Ezáltal olyan részletek váltak világossá számunkra, amelyeket eddig csak a korabeli freskókon, kódexekben ábrázolva rajzként láthattunk, de a részletek, pontos készítéstechnikájuk, anyagaik valójában csak az ilyen, épen megmaradt tárgyakon figyelhetők meg.

Legnagyobb kutatói élményt természetesen a híres, már a XX. század elejétől ismert Noin Uul-i temető ezüst lószerszámveretei jelentették számunkra, melynek párhuzamai a nemrég feltárt Gol Mod II. lelőhelyről ismertek és művészi kvalitásukban és ötvöstechnikai megoldásaikban vetekednek a legszebb szkíta vagy görög leletekkel.

Lehetőségünk nyílt a hun kerámiatípusok megismerésére is, amiken gyakran előfordul a hullámvonal díszítés, amit a mongol akadémiai régész kollegák hun jellegzetességnek tartanak és amely díszítés gyakori a Kárpát-medencében is a későszarmata időszakban.

Összességében a régészeti raktár megtekintése hatalmas tudományos élmény volt számunkra, mind szakmailag, mind esztétikailag – hiszen az ott tárolt, zárt, illetve vizsgálatok és restaurálás alatt lévő régészeti leletek többsége művészi értékkel is bír.

Fentieken túl a tárgyak egy része nagy hasonlóságot mutat a kárpát-medencei sztyeppei eredetű leletanyaggal. Az elkövetkező feltárások, és most kialakított mongol-magyar tudományos együttműködés valószínűleg még több eredménnyel szolgál majd a magyar őstörténet-kutatást illetően.

A Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének tárgyraktára mellett a régészeti publikációkat is lehetőségünk volt tanulmányozni. Örömmel láttuk, hogy az Akadémia minden évben kötetet jelentet meg aktuális régészeti kutatásairól és emellett magas színvonalú tematikus kiadványokat készítenek az Intézet feltárásainak eredményeiből.

Gelegdorj Eregzen a Régészeti Intézet igazgatója megajándékozott minket egy sorozattal az intézet régészeti évkönyvéből 1990-től kezdődően, illetve hun, szkíta és egy a szarvasos kövekről szóló kétkötetes monográfiával is ellátott. A kiadványok európai színvonalúak. Megköszöntünk őket és immár a Magyarságkutató Intézet szakkönyvtárában vannak.

Előzmény: https://www.facebook.com/1908907959238697/posts/4175525789243558/