A magyar őstörténeti kutatások helyzete, eredményei

MKI

A magyar őstörténeti kutatások jelenlegi helyzetéről, eredményeiről tartott előadást Horváth-Lugossy Gábor, Lezsák Sándor felkérésére a lakitelki Népfőiskolán, az Európa Szabadegyetemen.

A témára szánt másfél órás időkeretet megosztva tartották meg előadásukat Főigazgatónk és M. Dr. Lezsák Gabriella régész.

Horváth-Lugossy Gábor a magyar őstörténeti kutatások előzményeit, kialakulását, történelmi sajátosságait, példaképeit – Hampel József, Pauler Gyula, Szilágyi Sándor, Fettich Nándor, Szádeczky–Kardoss Samu, Olajos Terézia

Erdélyi István és László Gyula -, mutatta be és egészen napjainkig foglalta keretbe. Főigazgatónk többek között az archeogenetikai kutatásokat ismertette és Prof. Dr. Raskó István szegedi és Prof. Dr. Kásler Miklós budapesti iskolateremtő munkásságát, korábbi kutatásait méltatta, mely eredményeknek köszönhetően ezen két iskola összekapcsolásával a Magyarságkutató Intézet genetikai kutatóközpontja jöhetett létre.

L-1
Horváth-Lugossy Gábor és M. Lezsák Gabriella

Horváth-Lugossy Gábor bemutatta a Magyarságkutató Intézet főbb archeogenetikai kutatási irányait. Így a többek közt az Árpád-ház genealógiájának kutatásának folytatását, az Árpád-házi királyok azonosítását, a Hunyadi-ház genetikájának meghatározását és Mátyás király azonosítását, a székesfehérvári osszáriumban található dinasztiák genealógiájának kutatását (Luxemburgi-ház, Anjou-ház), a királyok azonosítását, a Kárpát-medencei köznép genetikai vizsgálatát, és a magyar etnogenezis összetevőinek megállapítását és a szkíta-hun-szarmata-avar-magyar kultúrkör genetikai rokonságának genetikai kutatását.

Intézetvezetőnk büszke arra, hogy a Magyarságkutató Intézetben vannak Magyarország legfelkészültebb archeogenetikai kutatói, akik teljes genom szekvenálással, a legmodernebb genetikai és molekuláris technikákkal dolgoznak. Egyedülálló a szegedi egyetemi képzés, melynek keretében több PhD hallgató és fiatal kutató kutathat. Az intézet az archaikus DNS vizsgálatra alkalmas laborjának kialakítása, fejlesztése, és HPC szuperszámítógépének megtervezése, beszerzése és összeállítása is páratlan.

Főigazgatónk a klasszika-filológia kutatóközpont főbb projektjei közt felhívta a figyelmet, hogy a korai (középkori, koraújkori) tudományosságban még mindig rejtőznek feltáratlan adatok, fontosak a ma már elveszett források emlékkutatása, de vannak akár feleleveníthető tudományos koncepciók is. Tény, hogy a magyar nemzeti önazonosságtudatnak lényegi része az őstörténet recepciója. A klasszika-filólógiai kutatóközpont feladataihoz tartozik a magyar őstörténetre vonatkozó görög-latin és keleti források vizsgálata, ebbe beleértendő a hazánkban valaha élt, illetve a magyarságba beolvadt keleti nomád népekre vonatkozó forrásanyag is. Ezért is egyedülálló az intézetben folyó tudományos kutatómunka, amely a magyar történelmi tudat ún. hun-hagyományának vizsgálatát, kritikáját, mélyebb megértését a ma nemzetközileg elvárt színvonalon, csak a megelőző nagy lovasnomád birodalmakban élő steppei népek történelmével együtt vizsgálja. S mivel a magyarok ősei is minden bizonnyal ezek közt voltak, az ilyen kutatások a magyar etnogenezis feltárásában való előrelépésnek nélkülözhetetlen feltételei.

L_3
Lakitelek, Európa Szabadegyetem

Horváth-Lugossy Gábor elmondta, hogy az intézet által elért és más, új nemzetközi tudományos eredmények alapján szépen rajzolják fel a térképre a magyar őstörténetet. Az újabb eredmények után Kutatni a selyemút menti füves sztyepp országaiban érdemes, kiemelt helyszínek a Kaukázus északi előtere (Oroszország), a Dél Urál környéke (Oroszország), a Minuszinszki-medence (Oroszország), a Tarim-medence (Kína), Mongólia és Belső-Mongólia (Kína), illetve a Közép-ázsiai államok is. A Magyarságkutató Intézet szakmai kapcsolataival mindenütt jelen van. A kapacitásokat beosztva jelenleg Mongólia és a Kaukázus a kiemelt helyszíneink.

l-2
Horváth-Lugossy Gábor Lakitelken

Főigazgatónk elmondta: a Magyarságkutató Intézet képviseli azt a nézetet, hogy a magyar identitás megőrzése érdekében a magyar őstörténetet igenis aktívan kutatni kell, mert annak identitásmegőrző nemzeti érdekeket szolgáló, megtartó, nemzetközi kapcsolati tőke erősítő és a Magyar állam további létére kiható hatásai vannak.

M. Dr. Lezsák Gabriella a Kaukázus előterében végzett több éves, a magyar őstörténet, a magyar őshaza, a Csodaszarvas eredetmonda kutatása szempontjából rendkívül fontos régészeti kutatásait és eredményeit mutatta be részletesen a jelenlévőknek. Ahogy az előadásban is elhangzott, ezeket a kutatásokat és régészeti feltárásokat 2019-ben a Magyarságkutató Intézet támogatta. Intézetünk nem csak a feltárás és genetikai vizsgálatok, hanem az ahhoz kapcsolódó, Magyarországon megrendezett és bemutatott kiállítás főszervezője és támogatója is volt. Büszkén segítettük és álltunk M. Dr. Lezsák Gabriella kezdeményezése mellé, annak érdekében, hogy az ezer éves magyar kincsek, leletek, őseink hagyatéka, itt Magyarországon 2020-ban kiállításra kerüljön.