Szent Margit élete, 1510 – avagy mi mindent árul el egyetlen nyelvemlék?

A középkorból közel 50 magyar nyelvű, kézzel írott könyv, azaz kódex maradt ránk. A megőrződött nyelvemlékek csak töredékei az egykori könyvkultúrának, a magyarországi írások (beleértve a nem magyar nyelvűeket is) közel 98%-a elpusztulhatott az idők során. A megmaradtak majdnem mindegyike különleges valamilyen szempontból. Az 1510 körül másolt Margit-legenda az egyetlen olyan magyar szentről szóló kódex, amelynek eredeti (latin nyelvű) forrása is Magyarországon készült.

Az 510 éves magyar könyv kapcsán emlékezünk meg Árpádházi Szent Margit életéről is, habár a halálának idejét, január 18-át tekinti a hagiográfia a szent napjának. A kódexszel egyidejű középkori naptár nem tartalmazza Árpádházi Szent Margit napját, hiszen ekkor még nem volt hivatalosan szent. A 15. század végéről és a 16. század elejéről származó régi magyar csíziókban, vagyis a naptár előtt azok szerepét betöltő mondókaszerű, verses nap- és hónapsorolókban július 13-án szerepel Antiochiai Szent Margit ünnepe.

II. András keresztes hadakat vezetett a Szentföldre, ahol ereklyeként megkapta Antiochiai Szent Margit koponyáját, amelyet hazatérve a szepesi préspostsági templomnak adott megőrzésre. Fia, IV. Béla Antiochiai Szent Margit tiszteletére nevezte egyik lányát Margitnak, akinek korai halála miatt a király újszülött lánya névmágiás alapon örökölte a nevet (Szent Margit a szülő nők segítője volt).

IV. Béla leánya, a későbbi Árpádházi Szent Margit, 3-4 évesen kerülhetett a veszprémi domonkosok Katalinról elnevezett kolostorába, majd 10 évesen költözött át a zárda lakóinak egy részével a Nyulak szigetére (a mai Margit-szigetre), ahol apja Szűz Mária tiszteletére templomot és domonkos kolostort építtetett. Margit élete végéig megtartotta fogadalmát és nem adta fel hivatását. Szigorú böjtölései és aszkéta, önsanyargató élete miatt (a mai naptári beosztás szerint) 1271. január 18-án, 29 évesen hunyt el. Életében folyamatosan segítette a rászorulókat, a betegekekért imával fohászkodott, akik ennek hatására meggyógyultak. A szentségéről szóló legendának hamar híre kelt, és közbenjártak a rokonai és a rendfők is a szentté avatásáért.

1272-ben bátyja, V. István, kérvényezte ezt, de a tanúkihallgatásokat vezető hercegprímás halála miatt a folyamat leállt. 1276-ban V. István lánya, Erzsébet hercegnő kérte a folytatást, a jegyzőkönyv el is jutott Rómába, de ezúttal a pápa halála miatt rekedt meg a szentté avatás. 1306-ban Károly Róbert, 1380-ban özvegye kérte sikertelenül a pápától a folytatást. 1460-ban Mátyás király folyamodott Kapisztrán János és Margit szentté avatásáért, de ismét eredménytelenül zárult a kérelem. Ugyanilyen véget ért az 1641-ben, a Ferrarai Zsigmond, domonkosrendi nagymester által megindított eljárás is. Végül halála után 672 évvel, 1943-ban avatta szentté XII. Pius pápa.

Árpádházi Margitot már a halála után is szentként tisztelték. A Nyulak szigetén másolta le később legendáját Ráskay Lea, aki a kolostor könyvtárosa is lehetett. Írnoki, másolói tevékenységéről 1510 és 1522 között vannak biztos adatok. A kódex szövege az apácák számára – ők más oktatásban részesültek, mint a férfi szerzetesek – készített fordításnak egy másolata lehet. A latinul nem tudó apácák nagy becsben tartották magyar könyveiket, több kódexünket is ők mentették meg azzal, hogy a török elől menekülve magukkal vitték értékeiket. A témaválasztás nem lehet véletlen, hiszen Árpádházi Margit példaként szolgált az itt élő apácák későbbi nemzedékeinek. A zárda oltára előtt helyezték örök nyugalomra. A legendája az egyetlen forrása e történelmi eseménynek, a Budapesti Történeti Múzeumban láthatók a síremlék megmaradt töredékei.

Ráskay írása felismerhető, a Cornides-kódexbe másolt szövegében írja le saját nevét. A korban nem volt szokás az egyéni teljesítménnyel dicsekvés, így számos kézirat készítőjét névtelenség fedi. Ha nem ismerjük egy nyelvemlék keletkezési idejét, külső ismertetőjegyek és a szöveg nyelvi képe alapján próbáljuk meg feltárni, milyen társadalmi-kulturális háttere lehetett az „elkövetőnek”. Ráskay Lea valószínűleg főnemesi származású lehetett, családjának birtokközpontja az északkeleti területre tehető, Ráskay nyelvjárási jelei is erre utalnak.

Ráskay Lea a Margit-legendát nem látta el a keletkezés idejére utaló adatokkal, noha több munkáját zárja keltezéssel, ekkor többnyire más, fontosabb eseményekről (Dózsa-féle parasztháború, Perényi Imre nádor halála) vagy éppen a kolostor életéről is megemlékezik. Kézírása öt kódexben is fellelhető, írnoki tevékenységét egy 1526 előtt készült levél is bizonyítja. Valószínűleg többféle tennivalóját egymással párhuzamosan is végezte.

Írása nagyon szép, könnyen olvasható, viszont idővel – mint mindenkinek – az ő írása is változott, ezért a dátummal ellátott kézirataihoz lehet viszonyítani a keltezetlen műveit. Az munkájának minősége változó, olykor a hangulati ingadozása, fáradtsága írásán is meglátszik. Sok hibával másol, ennek oka legtöbbször a sietség, ami többféle elfoglaltságából adódhat. A szövegek díszítésével kevésbé törődik, a jobboldali margót ritkán tartja. Helyesírásról ekkoriban még nem beszélhetünk, többféle hagyomány állt a korabeli írástudók rendelkezésére attól függően, milyen iskolában tanultak. A hangjelölés ezért erősen ingadozik, másolatok esetében az írnok nyelvi tudatosságának függvényében az eredeti példány hangjelölése hathat az új kézirat hangjelölésére is. Ráskay írását nemigen befolyásolja az előtte álló eredeti szöveg, megtartja saját szokásait, amelyek alapján egy olyan írástípus képe rajzolódik ki, amely a 13–14. században keletkezett és azóta öröklődött.

margit
A kódex digitális másából a legenda első oldala

A Margit-legenda fenti bemutatásában csak a módszerek és szempontok nyújtotta elemzés lehetőségeinek töredékére térhettünk ki. – A nyelvemlékekkel való foglalkozásnak nemcsak a szűken vett nyelvtörténet számára van haszna, hanem a történeti társtudományok mellett a magyar kultúra egészére nézve értékes tevékenység. E régi szövegek máig éreztetik hatásukat, gondoljunk csak a Margit-legendát felhasználó későbbi szépirodalmi alkotásokra vagy az egykor Nyulak szigetének, ma Margit-szigetnek nevezett területre, amelynek neve e szentnek állít emléket.

A kódex digitális mása: http://nyelvemlekek.oszk.hu/sites/nyelvemlekek.oszk.hu/files/margit.pdf

A nyelvemlék adatlapja: http://nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/margitlegenda_–_szent_margit_elete

Szakirodalom:

A kódex bevezető tanulmánya (P. Balázs János munkája): http://mnytud.arts.unideb.hu/tavoktatas/tothvaleria/oktatasi_anyagok/nyelvtorteneti_elemzesi_gyakorlat/2020_04_28_orai_anyagok/Margit_legenda_bevezetes.pdf

Haader Lea 2004. A Nyulak szigeti scriptórium mint műhely. Magyar Nyelvőr 128. 196–205. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1282/128208.pdf