493 éve ezen a napon, 1526. november 11-én koronázták királlyá Szapolyai Jánost

2019-11-11 07:32:04

 A Magyar Királyság utolsó nemzeti királyát, Szapolyai János erdélyi vajdát 1526. november 10-én megválasztották, majd 11-én magyar királlyá koronázták a Szent Koronával. Mivel a királyválasztó országgyűlést nem a nádor hívta össze, megválasztásának legalitását kétségbe vonták az I. Habsburg Ferdinándot (1526-1564) támogató kortársak. Utóbbit csak 1527-ben koronázták meg (bár 1526 végén megválasztották egy nádor által összehívott diétán), illetve ez szembe ment az 1505. évi rákosi végzéssel, amely nemzeti király választását tette kizárólagossá.

szapolyai
Szapolyai János I. János néven magyar király a Mausoleum Potentissimorum Regum (Nürnberg, 1663.) metszete után. Forrás: Wikipedia

A történelem már uralkodása előtt nehéz és máig ellentmondásos helyzetekbe sodorta a vajdát: az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatában nem volt jelen. 
Mai napig történészi viták tárgyát képezi, hogy Szapolyai véletlenül vagy szándékosan késte le a csatát, avagy éppen szándékában sem volt elindulni.
Uralmának egésze az I. Ferdinánddal vívott polgárháborúban és a török katonai-politikai jelenlét árnyékában, vagyis az utólag a szintén sokak által eltérően megítélt kényszerű balanszírozás jegyében telt. Míg számos politikus esetében a reálpolitikai egyensúlyozás erénynek számít, a Habsburgok tevékenységét pozitívan értékelő történészek ezt Szapolyai esetében folyamatosan kárhoztatták. Így Szapolyai alakja még uralkodása után évszázadokkal is ellentmondásos helyzetbe került.

szapolyai
A király hiteles portréja, Erhard Schön (1491-1542) fametszete. Forrás: Wikipedia

Szapolyai reálpolitikai érdekei – I. Ferdinánd legyőzése – és I. Nagy Szulejmán (1520-1566) céljai – Bécs meghódítása és a Habsburgok legyőzése – egybeestek, így 1528-ban szövetséget is kötöttek. Tehát Szapolyainak egyszerre kellett riválisával küzdeni és autonómiáját megtartani a szultánnal szemben. Ez utóbbit a török porta is érezte, ezért küldte Szapolyai mellé vetélytársként a velencei dózse fiát, Ibrahim nagyvezír pártfogoltját, Ludovico Grittit (megh. 1534), akit végül a politikai játszmák eredményeképpen Erdélyben gyermekeivel együtt megöltek. Ennek következtében Szapolyai helyzete gyengült a török portán, amit I. Ferdinánd meg is próbált kihasználni, hiszen neki is egyensúlyozni kellett, mozgástere korlátozott volt a Magyar Királyság területén az oszmán katonai nagyhatalom árnyékában.

szapolyai
Szapolyai János 1540-ben vert aranypénze. Forrás: Wikipedia

Az 1530-as évek végére a polgárháborúban kimerült felek a megegyezés irányába mozdultak el, ezért megkötötték a váradi egyezményt (1538), amelyről I. Ferdinánd elsőként tájékoztatta a török portát, hogy további éket verjen Szapolyai és oszmán szövetségese közé. 
Szapolyai 1539-ben feleségül vette Izabellát, akitől 1540. évi halála után két héttel gyermeke született. 
A váradi egyezményt megszegve tanácsadói megkoronázták János Zsigmondot, a későbbi erdélyi fejedelemség első vezetőjét. Ezáltal Szapolyai és öröksége egy újabb vegyes megítélésű eseménysorozat egyik oka lett: 1541-ben az oszmánok felmentették Buda várát az ostromló Habsburg csapatok alól, majd el is foglalták, és ezután megkezdték a hódoltság kiépítését. 

szapolyai
Szulejmán visszaadja a koronát János királynak, török miniatúra (16.század). Forrás: Wikipedia


Szapolyai és tanácsadói egy utólag világosan láthatóan új politikai helyzetbe kerültek, amelyben az oszmán és a Habsburg nagyhatalom is a korábbiaknál jóval erősebben vett részt. Megváltozott a hatalmi erőtér, a mohácsi csatavesztés után egy külső hatalom nyomult be az országba, valamint egy olyan, a korábbi belháborúktól eltérő polgárháborús helyzet alakult ki, amelyben a másik király, Habsburg Ferdinánd szintén külső erőforrásokat vont be a küzdelembe. Ezt a helyzetet kellett Szapolyainak felismernie, a másik két hatalmi szereplő lépéseit kiszámítania, illetve a hatalma megtartása érdekében kihasználnia.

Illik Péter / tudományos munkatárs

Történeti Kutatóközpont

Magyarságkutató Intézet

( Kiemelt kép: Szapolyai János I. János néven magyar király a Mausoleum Potentissimorum Regum (Nürnberg, 1663.) metszete után. Forrás: Wikipedia )