Rejtőzködő értékeink – a gönci pálos kolostorromot kereste fel az MKI Régészeti Kutatóközpontjának vezetője

2019-11-04 10:49:00

Gönc Északkelet-Magyarországon, a Tokaj-Eperjesi hegység (Zemplén) peremén helyezkedik el, a hegység nyugati oldalán, a Hernád mentén, alig 30km-re Kassától, a környék legnagyobb városától és meghatározó középkori központjától. Gönc mellett, a településtől keleti irányban, 5km-re található a Dobogó-hegy oldalában a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt templom és a hozzá tartozó Pálos kolostor, három kilométerre az Aba nemzetség egyik korai várától, az Amádé-vártól.

göncz
Gönc a térképen
gönc3
A pálos kolostor elhelyezkedése a térképen

Kérdezhetnénk, hogy miért itt, az erdő mélyén épült ez a kolostor? A válasz egyszerű: a Boldog Özséb által 1250-ben alapított Pálos rend (az egyedüli magyar alapítású szerzetesrend) a pilisi szentéletű remetéket egyesítette egy keresztény rendházzá és a Pálosok mindvégig megőrizték azon hagyományukat, hogy a városoktól falvaktól távolabb, mintegy remeteként élve tiszteljék Istent – így középkori alapítású kolostoraik is mind eldugott helyeken, messze a városok zajától találhatóak.

A Zemplén egyébként ilyen célra kiválóan alkalmas, nem csoda tehát, hogy a környéken több pálos kolostor is található. De mind közül a legszebb, a legjobb állapotban megmaradt, a gönci kolostor és templomrom.

göncz
A pálos kolostor romjai

A piros turistautat követve váratlanul tárul elénk a Dobogó-hegy oldalában létesített kolostor romja. Megdöbbentően magasan álló falai és gyönyörű kőfaragványai még így romos állapotukban is lenyűgözőek. Pedig a templom nem mai, az első hiteles írott forrás ami létezését igazolja 1371-ből származik. Később a XIV-XVI. században több említése ismert – melyek arról is írnak, hogy a Pálosok borkészítéssel is foglalkoznak, és a Gönci-patakon egy malmuk is volt. Pusztulása a reformáció idejére tehető, amikor az 1530-as években Serédy Gáspár, kapzsiságáról és kegyetlenkedéseiről ismert tokaji várkapitány sorra feldúlja és tönkreteszi a környék Pálos kolostorait.

gönc7
A templom alaprajza

Később a környék lakossága építőanyagnak hordja el köveit (például a gönci Huszita-ház pincéjében is találhatóak másodlagosan befalazott gótikus bordaívek – melyek biztosan innen származnak. Ennek ellenére ma is 6-7m magasan állnak a templom falai és még mindig megcsodálhatóak gyönyörű gótikus épületfaragványai.

A pusztuló kolostor romjait az 1930-as, 40-es években Göncről hozott kőművesekkel kissé megerősíttette a Magyar Turista Egyesület, de azóta semmilyen állagmegóvási munka nem történt, a rom ma is pusztul – pedig megérdemelne egy műemléki helyreállítást hiszen Magyarország egyik legszebb Pálos-kolostor romja.

A műemléki helyreállítás gondolata már korábban is felmerült, ennek érdekében már 1985-ben, 1990-ben, majd a 2000-es években is végeztek kisebb felületű feltárásokat, sőt a 2012-ben megkezdődött a feltárások során előkerült gótikus faragott kőanyag felmérése is, műemléki közmunkaprogram keretében.

gönc5
A templom legszebb faragványát – egy gótikus mérműves ablak kőfaragványának nagyméretű töredékét a gönci Huszita-házban őrzik
gönc6
Ugyanitt, a kertben található még több nagyméretű párkány töredék, illetve a ház pincéjében a már említett, befalazott bordaív töredékek

Göncön található a Huszita-ház, ami egy szépen felújított középkori eredetű épület, a város középpontjában – megtekintését minden érdeklődőnek ajánljuk. Az épület jó példája a helyes műemléki felújítás hasznosságának – ugyanis megmentett egy olyan épületet, melyre valószínűleg a pusztulás, majd az elbontás várt volna

gönc8
A Huszita-ház 
gönc
Sajnos hasonló épületek ma is pusztulnak Göncön…
gönc9

Visszatérve a gönci pálos kolostorra, ez hazánk egyik legszebb ilyen típusú műemléke, mely romantikus környezetben, jelenleg romjaiban látható, de reméljük, hogy a jövőben lesz hazai, vagy európai uniós forrás, melynek felhasználásával megújulhat ez a műemlékünk is, még több kirándulni vágyó turistát vonzva a környékre és megmentve egy, az ezeréves magyar kereszténységet és az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend örökségét hirdető épületegyüttest.

 

Makoldi Miklós

Régészeti Kutatóközpont vezető

Magyarságkutató Intézet

 

 

A gönci pálos kolostor történetéhez és elhelyezkedéséhez lásd még:

http://www.koh7.hu/6_szerkeszto/04_kpisti/130420-gonc-palos/gonc_2012.html

https://studhist.blog.hu/2018/06/27/gonci_palos_kolostorrom

A térképek a http://terkep.turistautak.hu/ oldal tartalmainak felhasználásával készültek

A fotókat Makoldi Miklós készítette