A sánta kutyától a nyelvi sznobizmusig

2019-11-13 09:50:24

Kolozsvár

2019. október 21. és 23. között zajlott Kolozsváron a „Kognitív és pszicholingvisztikai szempontok a nyelvi érintkezések vizsgálatában” című konferencia, melynek meghívott vendége volt a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának vezetője, Pomozi Péter és a Nyelvtervezési Kutatóközpont vezetője, Katona József Álmos is. Két kolléganőjükkel, Eőry Zsófiával és Nagy Dórával lehetőségük nyílt különféle aktuális nyelvészeti témákat tárgyaló előadásokat meghallgatni, többek között olyan témákban, mint  a fogalmi és nyelvi megfelelések, eltérések kétnyelvűségi helyzetben; a szemantikai szűrők és szűrőérintkezések okozta nyelvi interferenciák; a kognitív szemantika alkalmazási lehetőségei a nyelvi kontaktusok vizsgálatában valamint az erdélyi magyar jogi nyelvben a román nyelv hatására megjelenő szaknyelvi terminusok.

A szakmai fejlődést és a határon túli nyelvi helyzet minél alaposabb megismerését segítette elő, hogy lehetőségük nyílt megvitatni a saját kutatásukat is érintő kérdéseket a konferencia előadóival, résztvevőivel.

Gyimesbükk

2019. október 23-án a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának és a Nyelvtervezési Kutatóközpontjának munkatársai ellátogattak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyimesbükki (Vigasztaló Szentlélek Gyermekvédelmi Központ) gyermekotthonába. 

erdély
Eőry Zsófia a gyimesbükki gyermekotthonban
erdély
Nagy Dóra a gyermekotthon lakóinak tart foglalkozást

Kutatóink az adományok mellett a gyerekeknek szóló nyelvi foglalkozásokat is vittek, a következő témakörökben: Pomozi Péter: „A rókának nincs nadrágja” – Játékos mondókák, mondókás játékok; Katona József Álmos: A népmesék és az anyanyelv; Eőry Zsófia és Nagy Dóra: Közmondásaink világa – Mi a közös a sánta kutyában, az ajándék lóban és a templom egerében?

pomozi
Pomozi Péter és a gyimesbükki gyermekotthon lakói
álmos
Katona József Álmos és a gyimesbükki gyermekotthon gyermekei

A nevelők elmondták: számukra nagy segítséget jelentett, hogy a Magyarságkutató Intézet lehetővé tette ezeket a foglalkozásokat, ugyanis nemcsak a gyerekeknek van nagy igénye arra, hogy identitásukat erősítendő ehhez hasonló foglalkozásokon vehessenek részt, hanem a gyermekotthon híre szempontjából és nekik is nagy segítség egy ilyen hivatalos látogatás.

erdély
MKI kutatói és a gyimesbükki gyermekotthon gyermekei és nevelői 

A gyerekek kortól függetlenül nagyon élvezték a foglalkozásokat, aktívan részt vettek rajtuk. Az egyik hétéves kislány mondókával, egy tizenhat éves fiú pedig népmesével búcsúzott munkatársainktól.

Délvidék

Idén október 24. és 26. között tartották meg Adán a 49. Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat „Nyelv és etika” alcímmel. A rendezvény a gyerekek délelőtti nyelvtanversenyével kezdődött. Ezt követte az ünnepélyes koszorúzás, ahol Toldi Éva, az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszakának vezetője mondott beszédet. Füst Milánt és Kosztolányi Dezsőt idézve hívta fel a figyelmet arra, hogy a szavak mennyire erősek és költőiek egyszerre. Szarvas Gábor szobrát a magyar nyelvészek nevében Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának vezetője és Nagy Dóra, a Nyelvtervezési Kutatóközpont munkatársa koszorúzta meg.

vajdaság
Pomozi Péter és Nagy Dóra Szarvas Gábor szobrának koszorúzásán 

A rendezvény a délutáni, hetedikeseknek szervezett játékos vetélkedővel folytatódott, amelyen tizenöt versenyző mérhette össze tudását. Az ikerszavakhoz, közmondásokhoz és anagrammákhoz kapcsolódó feladatok megoldása után a legtöbb pontszámot elérő versenyzők ajándékcsomagot kaptak. Az Anyanyelvápolók Szövetsége könyvjutalmát a lelkes diákok a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának vezetőjétől, Pomozi Pétertől és a Nyelvtervezési Kutatóközpont vezetőjétől, Katona József Álmostól vehették át.

A délutáni tudományos tanácskozást Hódi Éva nyitotta meg. Rövid beszédében kitért a nyelv és az etika kapcsolatára, valamint a köztük lévő különbségekre is rávilágított. Ezt a témát járták körül különböző nézőpontokból az előadók (többek között munkatársunk, dr. Pomozi Péter) is: szóba kerültek a vallások, a média, a különböző országok nyelvpolitikája és nyelvtörvényei, valamint a pszichológia is.

pomozi
Pomozi Péter előadása

Október 26-án, délelőtt a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának vezetője, Pomozi Péter tartott előadást Hol a határ? Kontaktushatások, szókölcsönzések, nyelvi sznobizmus címmel vajdasági médiadolgozóknak a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon (Újvidéki Egyetem).

pomozi
Pomozi Péter a médiadolgozóknak tartott továbbképzésen

Késő délelőtt, kora délután a Nyelvtervezési Kutatóközpont vezetője, Katona József Álmos beszélt a fordításokból adódó nyelvi, értelmezésbeli nehézségekről Fordítási kérdések a média nyelvhasználatában – Ki az a Leiter Jakab? című előadásában.

álmos
Katona József Álmos a médiadolgozóknak tartott továbbképzésen

A továbbképzést Túri Gábor, a Magyarkanizsai Polgármesteri Hivatal munkatársa zárta délutáni előadásában, amely bemutatta a vajdasági közigazgatásban, az oktatásban és a médiában megjelenő idegen, illetve „szegyar” (szerb-magyar keverék) kifejezéseket.

A médiadolgozók az előadások után hálájukat fejezték ki, hogy a Magyarságkutató Intézet jóvoltából tartalmas, munkájukban is jól hasznosítható előadásokat hallhattak.

(Az erdélyi beszámolót Nagy Dóra ügyvivő-szakértő, a délvidéki beszámolót Eőry Zsófia ügyvivő-szakértő, az MKI Nyelvtervezési Kutatóközpont munkatársai készítették el.)