Miként marad fenn Magyarország? – ez ma az egyetlen kérdés

MKI

"100 év szétszakíttatásban – A trianoni békediktátum máig tartó hatásai" címmel konferenciát szervezett a Tokaji Országzászlóért Egyesület, a Pap Miklós Népfőiskola és a Tokaji Múzeum. Az eseményen a Magyarságkutató Intézet munkatársai is felszólaltak.

Dr. Vizi László Tamás Windisch-Graetz Lajos herceg címben szereplő mondatával vezette fel az előadását. Az MKI tudományos főigazgató-helyettese arról beszélt, milyen magyar revíziós tervek és elképzelések voltak az 1920-as, 1930-as években: ilyen volt az integrális revízió („Nem, nem, soha!”), az etnikai alapú revízió, valamint a gazdasági és stratégiai revízió. A Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója kitért többek között Ottlik László „Új Hungaria” tervére, amely a Szent István-i birodalom helyreállításának gondolatát fogalmazza meg. A kutató megemlítette Bethlen István revíziós elképzeléseit is. Ennek az a lényege, hogy Szlovákia, a Kárpátalja és Horvátország önként visszatér Magyarországhoz: Horvátországgal teljes egyenjogúságon alapuló föderációt köt a magyar állam, míg Szlovákia és a Kárpátalja területi autonómiát kap; a Délvidék esetében az elmosódott határok miatt az autonómia nem járható út, ezért a terület sorsáról népszavazáson kell dönteni, Erdélyt pedig – történelmi múltja és földrajzi egysége miatt – önálló államként kell megszervezni.

vizi
Vizi László Tamás

Köő Artúr, az MKI Történeti Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa ,,Nagy-Románia egyik létrehozójának megbotránkoztató beszéde a magyar országgyűlésben. Alexandru Vaida Voevod és a Lex Apponyi” címmel tartott előadást. A kutató rámutatott arra, hogy bár a Magyar Királyságot a dualizmus időszakában liberális oktatáspolitika jellemezte, a román nemzetiségi egyházfők és politikusok sikeres politikai aknamunkájának következtében a nyugat-európai sajtó ,,a nemzetiségeket elnyomó magyarokról” cikkezett. 1907-ben hangzott el a magyar országgyűlés történetének egyik legbotrányosabb képviselői felszólalása. Az Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter által beterjesztett törvényjavaslat vitája során – a javaslat kimondta, hogy minden iskolában, attól függetlenül, hogy az állami vagy sem, tanítani kell a magyar nyelvet –Alexandru Vaida Voevod egy a magyarokat gyalázó verset olvasott fel. A beszéd országos botrányt kavart, ugyanakkor súlyos következményekkel a Román Nemzeti Párt képviselőjének nem kellett számolnia. Köő Artúr elmondta: a hírhedtté tett oktatásügyi törvénycsomag miatt Apponyi Albertet nemzetközileg megbélyegezték, s ez érezhető volt 1920. januárjában is, amikor a volt kultuszminiszter a békeküldöttség élén megjelent Párizsban. Előadása végén a történész emlékeztetett arra, hogy 1920 után az Erdélyt megszerző Románia kultuszminisztere, Constantin Anghelescu az ország nemzetiségeire nézve sokkal kíméletlenebb oktatásügyi törvényeket hozott, és a ,,Lex Apponyit” meghamisítva próbálta igazolni a román oktatási törvények létjogosultságát.

köő
Köő Artúr

Kása Csaba, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő szakértője előadásában a székelykeresztúri országzászló történetének három lényeges eseményéről beszélt: többek között a felszabadító magyar honvédek bevonulásáról, amely nélkül nem lehetett volna az emlékművet felállítani, és az azt követő ünnepségről. Szót ejtett az elhatározásról, az építkezés és az átadás főbb eseményeiről, melynek során Rákoscsaba község nemcsak felajánlotta a zászlót, hanem Keresztúrt testvértelepülésévé is fogadta. 

kása
Kása Csaba

Kása Csaba kitért a magyar kormány egyik miniszterének, vitéz Jaross Andornak a látogatására, aki felhasználta az alkalmat, és koszorút helyezett el az országzászló talapzatára. A kutató beszélt a román uralom visszatérte után az emlékmű lebontásáról, és 2009-es visszaállításáról is. Az előadást többek között 17 darab, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum gyűjteményéből származó, eddig publikálatlan fénykép és az 1944. júniusában vetített 1062. Magyar Világhíradó részlete illusztrálta.