„Magyar Világ 1938–1940” tudományos konferencia

MKI

A Magyarságkutató Intézet a „Magyar Világ 1938–1940” című időszaki kiállításhoz kapcsolódó tudományos konferenciát szervezett csütörtökön a Magyar Nemzeti Múzeumban.

magyar
Dr. Horváth-Lugossy Gábor, az MKI főigazgatója; prof. dr. Gulyás László, az MKI tudományos tanácsadója; Szávai Ferenc (Károli Gáspár Református Egyetem); dr. Vizi László Tamás, az MKI tudományos főigazgató-helyettese és dr. Teiszler Éva, az MKI Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa

Dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója megnyitóbeszédében úgy fogalmazott: örömmel tesz eleget annak a felkérésnek, hogy megnyissa ezt az ígéretes konferenciát. Kiemelte: személyesen ismerve az itt ma előadó kutatókat, professzorokat, egyetemi tanárokat, biztos abban, hogy olyan előadásokat hallhat a közönség, amelyekből még száz és száz ilyenre lenne szükség az egész Kárpát-medencében. A főigazgató szerint vannak olyan történészek, akik ki merik mondani az igazságot. Kiemelte, hogy ilyen kutatók dolgoznak a Kásler Miklós professzor úr által létrehozott Magyarságkutató Intézetben. Mint mondta: az Intézetben nem csak magas szintű tudományos munka folyik, de az eredményeket ki is merik mondani, le is merik írni, akkor is, ha a korábbi tudományos kánonnal nem egyező eredmények jönnek ki a kutatások alapján.

magyar
Horváth-Lugossy Gábor megnyitja a konferenciát

A főigazgató megemlítette Szakály Sándort, aki szerinte szintén olyan ember, aki ki meri mondani az igazságot.  Horváth-Lugossy Gábor jó egészséget és munkájához sok erőt kívánt a történésznek.

Szávai Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára előadásában a Trianon utáni magyar gazdaság kihívásairól és eredményeiről beszélt.

szávai
Szávai Ferenc

Dr. Vizi László Tamásnak, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettesének előadása azokról a kormányzati törekvésekről szólt, amelyek a szélsőjobb visszaszorítására irányultak az 1939-es pünkösdi választásokon.

vizi
Vizi László Tamás

Teiszler Éva, az MKI Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa az 1938-as Szent István-emlékévről beszélt előadásában.

teiszler
Teiszler Éva

Szekér Nóra, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója a Függetlenségi Mozgalom és a Testvéri Közösség példáján keresztül mutatta be a német birodalmi nyomás és a titkos társaságok helyzetét Magyarországon.

szekér
Szekér Nóra

Gulyás László, az Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója előadásában az első bécsi döntés nemzetközi diplomáciai hátterét vázolta fel.

gulyás
Gulyás László

Babucs Zoltán, az MKI Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő szakértője előadásában úgy fogalmazott: az európai politika és Magyarország számára is meghatározó év volt 1938. A Darányi Kálmán miniszterelnök által meghirdetett győri program a Magyar Királyi Honvédség minőségi és mennyiségi fejlesztését irányozta elő, a kisantant államai pedig – érzékelve a megváltozott külpolitikai helyzetet – a bledi egyezményben ismerték el Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. Hozzátette, hogy ekkor kezdődhetett meg hivatalosan a honvédség intenzív fejlesztése, melynek jogi hátterét az 1939. évi honvédelmi törvény biztosította; ugyanis ez a trianoni békediktátum miatt korábban lehetetlen volt.

babucs
Babucs Zoltán

Botlik József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára előadásában kitért arra, hogy milyen volt akkoriban Kárpátalja visszavétele és újraegyesülése Magyarországgal.

Botlik
Botlik József

Köő Artúr, az MKI Történeti Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa előadásában egy olyan, eddig publikálatlan naplórészletet mutatott be, amely visszaadja a hangulatát az 1940 őszén zajló erdélyi eseményeknek. 

köő
Köő Artúr

Illik Péter, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa arról beszélt, hogy a Horthy-korszakot a magyar középiskolai tankönyvekben (1945-2005 között) hogyan jelenítették meg. 

illiik
Illik Péter

Pál Zsombor Szabolcs, az Antall József Tudásközpont munkatársa arról beszélt, hogy a portugál salazarizmusnak milyen hatásai voltak a két világháború közötti Magyarországon.

pál
Pál Zsombor Szabolcs

Kása Csaba, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő szakértője a korszak filmgyártásáról beszélt. Kiemelte, hogy a korszak társadalmi átalakulásaival együtt teremtődött meg az igény és a készség a magyar történelem példaértékű eseményeinek, magyar sorskérdéseknek megfilmesítésére. 

kása
Kása Csaba

1938-ban Mester Miklós, a későbbi kultuszminisztériumi államtitkár alapította meg azt a nevét viselő filmvállalatot, amelyik elindul ezen az úton. Az 1938–1940-es időszak terméséből mutatta be példaként az Uz Bence,Semmelweis és a Dankó Pista című filmeket.

A tudományos konferencia végén Nyári Gábor, a "Magyar Világ 1938-1940" című kiállítás kurátora a tárlat létrejöttéről beszélt.

nyári
Nyári Gábor