November 13.: Ezen a napon született Gróf Klebelsberg Kuno

2019-11-13 07:03:28

Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter, a hazai oktatás egyik úttörője 1875. november 13-án született az akkor Arad vármegyéhez tartozó Magyarpécskán. 1921–1922 között belügyminiszter, 1922 és 1931 között az ország vallás- és közoktatásügyi minisztere a Bethlen-kormányban.

 

Klebelsberg vallás- és közoktatásügyi miniszterként felismerte a magyar oktatáspolitika hiányosságait. A trianoni békediktátum tragédiája után úgy vélte, hogy a megcsonkított országban a talpra állás egyik legfontosabb záloga, hogy a magyar nemzetet büszkévé kell tenni, amelynek legjobb módja a művelt, testileg és szellemileg erős, hagyományait és történelmét jól ismerő ifjúság felnevelése. Hitt abban, hogy „a tudás hatalom”, az elitképzés és a népiskolai oktatás fejlesztésére irányuló törekvései, a szegény, de tehetséges diákok támogatása által akarta biztosítani az ország regionális vezető szerepét. Mint mondta 1928-ban a képviselőházban: „A világtörténetem végzetes útján négy gépkocsi robog. Az első képkocsi kénytelen gyorsítani, mert a másik három már nyomában van már harsonajelt ad, jelezve, hogy kerülni akar. Erre a másik három gépkocsira az van írva: Románia, Szerbia és Csehország. (...) Arra a kocsira pedig, amely még elől jár, de gyorsítani kénytelen, az van írva: Magyarország.”

klebersberg
Klebelsberg Kuno az 1900-as évek elején. Forrás: Wikipedia 

Minisztersége idején a rendkívül sikeres népiskolai programnak köszönhetően a népiskolák száma az 1920-as 5.600-ról közel 7.000-re, míg a képzett és elhivatott tanítók száma 16.500-ról több mint 21.000-re emelkedett. A közoktatást megreformáló program leglátványosabb eredménye, hogy az 1930-as évek végére Magyarországon 7% alá szorult az írni-olvasni nem tudók aránya, míg ugyanekkor az analfabetizmus Romániában 42%, Jugoszláviában 45% körüli volt.

Oktatáspolitikája nagyban érintette a felsőoktatást is. Pécsett, Szegeden és Debrecenben új egyetemek épültek. Itt az oktatás mellett nagy hangsúlyt fektettek arra is, hogy a tudósok a lehető legmodernebb körülmények között kutathassanak. Az egyetemi hallgatók és a fiatal kutatók számára számos belföldi és külföldi ösztöndíj vált elérhetővé, tanulmányaikat és kutatómunkájukat pedig az európai nagyvárosokban létrehozott Collegium Hungaricumokban folytathatták. A felsőoktatási reformoknak a tudományos életben is jelentős eredményei lettek, amelyek közül a legfontosabb, hogy Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin felfedezője, a Szegedi Tudományegyetem (akkori nevén Ferenc József Tudományegyetem) professzoraként kapta meg 1937-ben a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat.

Bethlen István lemondásakor, 1931 augusztusában, Klebelsberg is távozott a kormányból. Alig egy évre rá, 1932. október 11-én érkezett a tragikus hír: Gróf Klebelsberg Kuno életének 57. évében váratlanul – betegség következtében – elhunyt. Grandiózus, hosszú távú és sikeres reformjainak köszönhetően Klebelsberg Kuno a XX. századi magyar történelem egyik legjelentősebb, európai formátumú államférfija.

Dr. Nyári Gábor / tudományos munkatárs,  Rapali Vivien Regina /  tudományos segédmunkatárs

 MKI Történeti Kutatóközpont

( Kiemelt kép: Klebelsberg Kuno az 1900-as évek elején. Forrás: Wikipedia )