Mit lehet tudni a késő avar kori ún. csomós lószerszámveretekről?

2019-12-18 11:36:29

A késő avar kori leletanyag megismerésében fontos szerepet töltenek be az Avar Kaganátus perifériáján elhelyezkedő központok műhelyei és mesterei. A stratégiai pontokat megszálló fegyveres elit megrendelő rétegként biztos megélhetést nyújthatott a kor több kiemelkedő tudású ötvösének és más mesterembereinek is. Ezek a mesterek a tárgyi kultúra széles és gazdag választékát ajánlhatták megrendelőiknek, azok pedig éltek is ezzel a lehetőséggel. Most a magasabb társadalmi szinten lévők anyagi kultúrájának csak egy kis szeletét, azon belül is egy szinte egyedi tárgytípust mutatunk be, nevezetesen a lószerszámzat díszveretei közül a ritka, ún. csomós veretekkel foglalkozunk.

Csuthy
Csomós lószerszámveretek Komáromból (Čilinská 1981 nyomán)

Ez a tárgytípus ez idáig olyannyira ritka, hogy csupán 2 lelőhelyről ismerjük: a Komárom IV. Váradi utca 11. és 14. sírjából, illetve Szatáról (horvátul Sotin). A Zlata Čilinská által 1974-ben és 1976-ben ásott és 1982-ben közölt Komárom IV. lelőhely 11. sírjában (gyermek bolygatott sírja) 4 nagy és 9 kisebb aranyozott csomós bronzveret került elő, a fejhám és a hátsó végtagok térségéből. A kengyelen kívül további aranyozott bronzveretek alkothatták a lószerszámzatot, mint ahogy a "lovas" övszerelékeit is, a test mellé még 2 arany fülbevaló és egy kopja került. A 14. sírban (idős férfi bolygatott sírja) a tausírozott (fémberakással díszített) zablán kívül számos veret került elő, köztük 2 nagy és 3 kisebb aranyozott csomós bronzveret. A "lovas" övveretein kívül, két varkocsszorítót és két nyílhegyet is találtak. A szatai lelet sajnos a múlt század elejéről származó szórványlelet.

csuthy_2
Csomós lószerszámveret Sotinból (Dugonjić – Rapan Papeša 2019 nyomán)

Naďa Profantová pontos párhuzamok híján a komáromi példányokat a háromszögveretekhez hasonlította (Profantová 1992; Kalferst – Profantová 1999), és ezáltal a 8. század végére keltezte őket. Ez utóbbi tárgytípus jelenlegi ismereteink szerint valóban a késő avar kor utolsó szakaszaira tehető (Csuthy 2018). Ez a megállapítás azonban – csupán két leletegyüttes keltezésére támaszkodva – lehet akár a kutatási állapot következménye is, de semmiképpen sem megingathatatlan tény. Igaz, egyelőre ennek ellentmondó érvünk sincs. Az övveretek előfordulási gyakorisága (szeriációja) alapján a Komárom IV. Váradi utca mindkét sírját a késő avar kor II. fázisára (SPA II) keltezhetjük (Zábojník 1995 nyomán), ezt Jozef Zábojník relatív kronológiai rendszerében a 720–750 közti éveknek feleltethetjük meg. Ez pedig egyelőre Zlata Čilinská előzetes vélekedésével ellentétben nem pontosan ugyanaz az időhorizont. ­

csuthy_1
Háromszög alakú lószerszámveretek (Csuthy 2018 nyomán)

Az északnyugati és déli periféria központjainak és elitjeinek kapcsolatára, legyen az értelmezés szerint akár hatalmi, kereskedelmi, műhelyköri vagy egyéni, nem ez az egyetlen közvetlen bizonyíték. Hasonló párhuzamokat találunk a lószerszámzat tekintetében például a vadkanfej alakú veretek esetében, egyes falératípusoknál és más lószerszámdíszek esetében is (Csuthy 2012).

csuthy
A vadkanfej alakú lószerszámveretek Kárpát-medencei elterjedésének térképe (Csuthy 2019 nyomán)

Távoli párhuzamként megemlíthető lenne még a Netajlovka (UKR), illetve a Veszelovka (RU) lelőhelyéről előkerült 6 díszveret (Erdélyi 1982; Komar 1999); ezek párhuzamként való értékelése azonban erősen megkérdőjelezhető.

Felhasznált irodalom:

Csuthy András 2012: A késő avar kori füles lószerszámveretek. In: Petkes Zs. (szerk.): Hadak Útján XX. Budapest, 163–186.

Csuthy András 2018: Újabb apró lószerszámveret a Morva mentéről. In: Forisek P. – Szabó Á. – Szakács, J. (szerk.): Hadak útján XXVII. Debrecen, 58–65.

Csuthy András 2019: Kiegészítés az állatfej alakú lószerszámveretek témaköréhez. In: Balogh, Cs. – Szentpéteri, J. –Wicker, E. (szerk.): Hatalmi központokaz Avar Kaganátusban. Kecskemét, 333–348.

Čilinská, Zlata 1981: Kov v ranoslovanskom umení. Bratislava.

Čilinská, Zlata 1982: Dve pohrebiská z 8.-9. storočia v Komárne. Slovenská archeológia 30/2, 347–393.

Dugonjić, Anita – Rapan Papeša, Anita 2019 (eds.): Avari i Slaveni – Avars and Slavs. Katalog. Zagreb.

Erdélyi István 1982: Az avarság és Kelet a régészeti források tükrében. Budapest.

Kalferst, Jiří – Profantová, Naďa 1999: Nové poznatky o hradišti Kal, okr. Jičín. Archeologie ve středních Čechách 3, 293–335.

Komar, Oleksii V. 1999: Predsaltovskie i rannesaltovskij gorizonty vostočnoj Evropy. Vita Antiqua 2, 111–136.

Profantová, Naďa 1992: Awarische Funde aus den Gebieten nördlich der awarischen Siedlungsgrenzen. In: Daim, F. (Hrsg.): Awarenforschungen II. Wien, 605–778.

Zábojník, Jozef 1995: Soziale Problematik der Gräberfelder des nördlichen und nordwestlichen Randgebietes des Awarischen Kaganats. Slovenská archeológia 43/2, 205–344.

 

Csuthy András, Duna Menti Múzeum (Komárom)