1551. december 17-e: Fráter György halála

2019-12-17 11:33:48

Az 1551. december 16–17. közötti viharos éjszakán Giovanni Battista Castaldo márkinak és helyettesének, Sforza Pallavicini főstrázsamesternek a katonái az erdélyi alvinci kastélyban meggyilkolták Fráter (Martinuzzi) György esztergomi érseket és prímást, erdélyi vajdát és helytartót.

fráter 1
Forrás: Wikipédia

E tettükkel a 16. század egyik legjelentősebb magyar politikusát ölték meg. A nagy karriert befutott pálos szerzetes az 1480-as évek elején született Horvátországban az Utyeszenich köznemesi családban. Fiatal éveit udvari vitézként töltötte, majd belépett a pálos rendbe. 1528-ban maga után hagyta a kolostori életet, és a Szapolyaiak szolgálatába állt. Első jelentős megbízatását 1532-ben kapta, amikor a budai vár udvarbírájává nevezték ki. Ezután folyamatosan emelkedett a ranglétrán, Szapolyai egyik legfontosabb emberévé vált. Szerepét jól mutatja, hogy János király halálakor fia, János Zsigmond gyámságát Fráterre bízta.

Buda 1541-es megszállása után Fráter a keleti országrész – a későbbi Erdélyi Fejedelemség – megszervezése során kiemelkedő eredményeket ért el. Fráter György kezében óriási hatalom összpontosult: többek közt Erdély főkapitánya, kincstartó, főbíró és vajda lett, majd 1534-től a váradi püspöki méltóságot is viselte. Sőt, III. Gyula pápa az 1551. október 12-i konzisztóriumon – Habsburg I. Ferdinánd király ajánlására – bíborossá kreálta, s megkapta az esztergomi érseki címet is. Mindezt azzal érdemelte ki, hogy hosszú, kitartó munkával sikerült I. Ferdinánd uralma alatt újra egyesítenie a keleti országrészt a királysággal, eközben pedig a várható oszmán támadást is sikerült késleltetnie.

frátwer 2
Fráter György. Forrás: Wikipédia

Egy nagy problémával azonban nem tudott megbirkózni: tartózkodó viselkedése és bizalmatlansága, valamint Isztambullal fenntartott rendszeres diplomáciai kapcsolata révén mérhetetlen bizalmatlanság és ellenszenv övezte. Mindennek az lett a következménye, hogy a Habsburg-csapatok élén Erdélybe érkező Nádasdy Tamás és Giovanni Battista Castaldo nem bíztak benne, s biztosra vették, hogy el fogja árulni őket. Ezért Castaldo a király előzetes beleegyezését kérte – s meg is kapta – Fráter esetleges megölésére. Erre az 1551 második felében érkező török támadás adta meg a végső indítékot. Ekkor Fráter késlekedett összehívni a katonáit, s diplomáciai manőverekkel megpróbálta újra elnyerni az oszmán vezetők bizalmát. Ezt látván Castaldo a december 17-ére virradó éjjelen az alvinci kastélyban zsoldosaival több szúrással és puskalövéssel meggyilkoltatta Frátert.

A gyilkosság nagy megdöbbenést keltett az egész keresztény világban, legfőképpen a pápai udvarban, s az eset a Habsburg–pápai kapcsolatok egyik legsúlyosabb válságához vezetett. A gyilkosság miatt III. Gyula pápa kiközösítette az elkövetőket, a király pedig csak ideiglenes feloldozást kapott. Az eset jogosságának kiderítésére többéves vizsgálat indult, amelyet Girolamo Martinengo, a pápa Ferdinánd mellé rendelt nunciusa vezetett. A vizsgálatot végül Martinengo utóda, Zaccaria Delfino zárta le, mikor is a tanúvallomásokat Rómába küldte. A pápa ennek alapján hozta meg döntését, melynek értelmében 1555-ben Ferdinánd királyt és katonáit végleg felmentette a kiközösítés alól.

Kanász Viktor tudományos segédmunkatárs

Történeti Kutatóközpont

Magyarságkutató Intézet

kanász
Kanász Viktor