Aba Sámuel DNS-e lehet a kulcs az Árpád-ház hun eredetében?

Megtalálták azt a 1040-es években épített templomot, ahol harmadik magyar királyunk maradványait végső nyugalomra helyezték – írja a Magyar Nemzet. A lapnak interjút adott a kutatást szorgalmazó Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Horváth-Lugossy Gábor, Intézetünk főigazgatója és Makoldi Miklós, Régészeti Kutatóközpontunk igazgatója is. 

A múltpusztító kommunista időszakban semmibe vették a romokat, sok követ és csontot egyszerűen a sittre vágtak, ám most végre feltárják Aba Sámuel királyi központját,

ami a palotáját és egy királyi alapítású bencés monostort rejt a föld alatt.

Az Abák Attila hun király leszármazottai a magyar hagyományok szerint, mégpedig Csaba ágán. Hogyha valamely Aba nemzetségbe tartozó férfinak meg tudjuk határozni a DNS-ét, és ez megegyezik az Árpádokéval – akik szintén Attila leszármazottainak tartják magukat –, akkor kiderülhet, hogy Attila lehet a közös ősük, így újra kell írni a történelemkönyveket. Ezáltal indirekten lehetne bizonyítani vagy ki lehetne zárni azt, hogy az Árpádok ­Attila leszármazottai

– mondta a Magyar Nemzet kérdésére Kásler Miklós miniszter az abasári feltárás jelentőségéről. 

A miniszter azt is elárulta, hogy hun leszármazottak csontvázát keresték, ezért fontosak az Abák.


Szorgalmaztam, hogy a Magyarságkutató Intézet kezdje el az egykori magyar királyi székhely feltárását, mert az ottani csontokból származó eredmények nagyon jól kiegészíthetik, újabb adatokat szolgáltathatnak az eredetvitához. Kiderült, hogy Szent István korában volt egy másik, a gyulafehérvárihoz hasonló, nagy méretű templom Abasáron. Ezek szerint a harmadik magyar királynak jelentős keresztény udvara volt, mindez Aba Sámuel és Orseolo Péter harcát is új perspektívába helyezheti.

 

Először alaposan fel kell tárni a korai templomot elfedő középkori rétegeket, és meg kell vizsgálnunk, hol és hogyan tudunk mélyebbre ásni – az értékes romok megóvását figyelembe véve – annak reményében, hogy megtaláljuk a királysírt – mondta Makoldi Miklós ásatásvezető régész, Régészeti Kutatóközpontunk igazgatója.


Az igazgató elmondta, hogy a korábban megtalált XI. századi rotunda és egy talán kápolnának értelmezhető épület mellett az idei évben sikerült megtalál­niuk a bencések által épített XIV-XV. századi nagy méretű gótikus csarnoktemplom szentélyét, amely előkelő Aba-nembeli nemesek sírjait rejti.

 Az igazi szenzáció viszont az, hogy a gótikus templom szentélye alatt előkerült egy félköríves szentélyzáródású korai templom maradványa is, amely minden bizonnyal azonosítható azzal a bencések által az 1040-es években épített templommal, ahol harmadik magyar királyunk, Aba Sámuel maradványait végső nyugalomra helyezték. Később pedig ide, az ősi királysír mellé temetkeztek az utódok is, nevezetesen a kisnánai vár birtokosai: az Aba-nembéli nánai Kompolt család tagjai.

 

Az egész abasári feltárás jó példája egy sikeres magyar kulturális-tudományos összefogásnak, amivel mindenki csak gazdagabb lesz. Főleg a magyar társadalom – nyilatkozta Intézetünk főigazgatója.

A munkát gyors ütemben végezzük, mert nem titkolt célunk, hogy a magyar közönség mellett a jövő évi 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ideérkező külföldi résztvevői is láthassák a keresztény Magyarország ezeréves múltjának ezt az ékkövét is. Bízom benne, hogy ez az ősi királyi központ hamarosan újra kiemelkedő központjává válik a térségnek, az országnak. Örülök, hogy a Magyarságkutató Intézet bebizonyította: így is lehet. Sokszor, sokféleképpen nekikezdtek feltárni ezt a szent emlékhelyet, királyi központot, de a feladatok mégis megvártak minket.

Horváth-Lugossy Gábor elmondta, hogy régé­szeik az első tizenegy napban olyan eredményeket értek el, amikre számítani sem mertek, ráadásul most mutatkoznak meg az interdiszciplináris intézet előnyei is.

Régészeink folyamatosan tárják fel a területet, Fehér Bence professzor, a Klasszika-filológia Kutatóközpont igazgatója a helyszínen elemezte és fejtette meg a gótikus minuszkulákkal írt sírfeliratot. Az Eszmetörténeti Kutatóközpont részéről Németh Zsolt, az ország egyik legnagyobb Árpád-kori szakértője vizsgálja a templomokat.

Neparáczki Endre, az Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója és munkatársai a csontleletek archeo­genetikai vizsgálatát végzik majd el. Ők megállapíthatják az Aba nemzetségre jellemző génállományt, ami bizonyosan visszavezethető Szent István, sőt a honfoglalás korára is, és talán irányt adhat arra, hogy honfoglalás kori egyik legnagyobb hatalmú nemzetségünk honnan származhat.

 

Együttműködő partnerünk, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ a csontok antropológiai vizsgálatát végzi el, történé­szeink pedig értelmezik az új eredményeket. Végül a Dobó István Vármúzeumhoz kerülnek a leletek, ahol méltó kiállításon láthatja őket a nagyközönség, amíg Abasáron nem épül megfelelő kiállítóhely – foglalta össze a kutatást Horváth-Lugossy Gábor.

 

A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán érhetik el.