1701-ben, ezen a napon szökött meg Rákóczi Bécsújhelyről

2019-11-07 08:30:00

A Rákóczi-család tagjai a Habsburg-ellenes magyarországi megmozdulások egyik legfőbb vezetői közé tartoztak a 17. század elejétől. II. Rákóczi Ferenc szépapja, Rákóczi Zsigmond katonai pályán alapozta meg a család vagyonát, Eger parancsnokaként és Giorgio Basta alatt is szolgált, de egy koholt felségsértési per az uralkodó ellen fordította, így Bocskai mellé állt, akinek utóda lett az erdélyi fejedelmi méltóságban. II. Rákóczi Ferenc dédapja, I. Rákóczi György, nagyapja, II. Rákóczi György is erdélyi fejedelem lett. Apja, I. Rákóczi Ferenc azonban nem tudta megtartani fejedelmi méltóságát.

II. Rákóczi Ferenc anyja, Zrínyi Ilona oldalán védte Munkács várát, majd 12 évesen, 1688-ban anyjától elszakítva Kollonich Lipót, a későbbi esztergomi érsek gyámsága alatt egy csehországi jezsuita iskolába, majd a prágai egyetemre járt, de megfordult Rómában és a franciák ellen harcoló hadak soraiban is. 1794-ben vette feleségül Sarolta Amáliát, hessen–wanfriedi őrgrófnőt, akivel a következő évben Magyarországra költözött, 1697-ben birodalmi hercegi rangot kapott. Ugyanebben az évben tört ki birtokain a hegyaljai lázadás, amelynek vezetésére meg akarták nyerni, de ezt elhárította és Bécsbe ment.

Legjobb barátja Bercsényi Miklós gróf lett, akinek kulcsszerep jutott Rákóczi mély hazaszeretetének kialakulásában. 1700-ban jutottak arra az elhatározásra, hogy Magyarországnak el kell szakadnia a Habsburg-háztól, amit viszont csak külső segítséggel érhetnek el. Felvették a kapcsolatot XIV. Lajos francia királlyal, de a levelet vivő francia tiszt elárulta őket. 1701. április 18-án a nagysárosi várkastélyban Rákóczit császári katonák elfogták és Bécsújhelyre szállították, bercsényi el tudott szökni lengyel területre. Ugyanott raboskodott, ahol nagyapja, Zrínyi Péter az utolsó óráit töltötte kivégzése előtt. Rákóczi sorsa beteljesedni látszott.

rákóczi
Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása (1712, Gdańsk. Forrás: Wikipedia)

Az európai politikai helyzet azonban mást tartogatott az ifjú herceg számára. A Habsburgok spanyol ágának utolsó sarja, II. Károly spanyol király 1700. november 1-én meghalt, így a spanyol trónért nemzetközi konfliktus bontakozott ki a francia király és az osztrák Habsburg-ág között. A szembenálló felek szövetségeseket kerestek az összecsapáshoz. Ebben a feszült helyzetben a bécsi udvar egyes meghatározó alakjai, élükön a jezsuita Wolff páterrel, I. Lipót bizalmasával úgy látták, hogy Rákóczi elítélése és esetleges kivégzése nem tenne jót a bécsi udvar nemzetközi megítélésének. Sarolta Amália, Rákóczi felesége segítségével felvették a kapcsolatot a bécsújhelyi őrség parancsnokával, Gottfried Lehmannal, illetve az ő öccsével, Jakob Cristoph Lehmannal. Azt sejtették vele, hogy a szöktetés megszervezése az udvar támogatásával zajlik. Nem lett volna ez egyedi eset akkoriban. A szökést rövid előkészítést követően 1701. november 7-én hajtották végre. Rákóczit dragonyos-egyenruhába öltöztették, majd kalandos körülmények közepette megszöktették. Nagy nehézségek árán, de eljutott Lengyelországa, csatlakozott Bercsényihez, így folytathatták Magyarország teljes függetlenségének kivívásáért vívott küzdelmüket.

Lehmann kapitányt már másnap elfogták, kegyetlen kínok közepette vallatták. A halálos ítéletet 1701. december 21-én hajtották végre: lefejezték, majd testét felnégyelték. Testének egy darabját Rákóczi portyázó csapatai 1705-ben megtalálták és Kőszegen eltemették. Öccsének sikerült megszöknie és Lengyelországba jutnia. Számára és a kapitány özvegye számára Rákóczi járadékot fizetett.

II. Rákóczi Ferenc számára a bécsújhelyi börtön a szinte biztos halált jelentette volna. Kiszabadulása tette lehetővé a Habsburg-ellenes fegyveres magyar felkelések utolsó, legnagyobb hullámát, amely az általa vezetett szabadságharccá terebélyesedett. A szabadságharc katonailag ugyan elbukott, de eredményeként Magyarország a szuverenitás sokkal több elemét tudta megtartani, mint a Habsburg Monarchia többi állama.

Nagy-Luttenberger István / tudományos főmunkatárs

Történeti Kutatóközpont

Magyarságkutató Intézet

(Kiemelt kép: Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása (1712, Gdańsk. Forrás: Wikipedia)