A trianoni békediktátum máig tartó hatásai című, a Tokaji Országzászlóért Egyesület és a Pap Miklós Népfőiskola szervezésében Tokajban megvalósuló tudományos konferenciát dr. Koncz Zsófia az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte.

Képviselőasszony beszédében megemlékezett a Zemplén vármegyét kettészelő trianoni határról, amely családokat választott el. Utalt arra, hogy a schengeni egyezménnyel immár átjárhatóvá váltak a határok, de fontos szerepe van a konferenciáknak és a történelemoktatásnak abban, hogy mindenki megismerje Trianon máig ható következményeit. Az orosz-ukrán háború kapcsán aggodalmát fejezte ki a kárpátaljai magyarság jelenét és jövőjét illetően. Kifejtette: mielőbbi fegyverszünet és béke szükséges, csak ez hozhatja meg a kárpátaljai magyarság számára a megmaradás lehetőségét.

AZ ERDÉLYI TRIÁSZ A MAGYAR ÉRDEKEK VÉDELMÉBEN. TELEKI, BETHLEN, BÁNFFY

A Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese a csak erdélyi triászként emlegetett három legendás magyar politikus-gróf 1918-1921-es politikai tevékenységét elemezte előadásában. Teleki Pállal kapcsolatban felvillantotta a gróf politikai életpályájának kezdetét, majd részletesen bemutatta, hogy milyen szerepet vállalt a magyar békeelőkészítésben. Részletesen elemezte politikai szerepvállalását: a magyar-francia titkos tárgyalásokban, a békedelegációban, a békediktátum aláírásában, majd annak ratifikálásában betöltött szerepét.

BETHLEN ISTVÁNNAL KAPCSOLATBAN ELSŐSORBAN AZT EMELTE KI, HOGY A GRÓF MILYEN TEVÉKENYSÉGET FEJTETT KI ERDÉLY VÉDELMÉBEN, A SZÉKELY NEMZETI TANÁCS MUNKÁJÁBAN, S MINT „TITKOS ERDÉLYI MINISZTERNEK” ÉS A BÉKEDELEGÁCIÓ FŐMEGBÍZOTTJÁNAK MILYEN TÖREKVÉSEI VOLTAK ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY A MAGYAR ÜGYET ÉS ÁLLÁSPONTOT MEGISMERHESSE A NEMZETKÖZI KÖZVÉLEMÉNY. 

Ezzel összefüggésben kitért azokra a jegyzékekre, amelyeket a magyar fél készített, s az antanthatalmaknak nyújtott át.
Bánffy Miklós kapcsán az előadó előbb a bonchidai gróf 1919-1920-as, a magyar ügy érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítéseit mutatta be, majd ismertette Bánffy külpolitikai koncepcióját, külpolitikai törekvéseit, s vázolta, hogy a trianoni keretekbe zárt Magyarország külügyminisztereként miként próbált meg mégis eredményeket elérni.

EGY KISVÁROS A KIS MAGYAR VILÁGBAN, SZÉKELYKERESZTÚR

1940–1944 KÖZÖTT címmel tartott előadásában Kása Csaba ügyvivő szakértő az 1914 előtt virágzó, a román megszállás alatt kifosztott és tönkretett település négy felszabadult évének eseményeit tekintette át.

A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉSSEL MAGYARORSZÁG ÉS ROMÁNIA KÖZÖTT ÖNKÉNYESEN MEGHÚZOTT HATÁRVONAL A GAZDASÁGI, KULTURÁLIS ÉS UNITÁRIUS VALLÁSI KÖZPONTOT HATÁRSZÉLI KÖZSÉGGÉ TETTE, MEGFOSZTVA KÖZLEKEDÉSÉTŐL, TERMÉKEI FELVEVŐPIACÁNAK EGY RÉSZÉTŐL.

Azonban járási központként megszervezték a közigazgatását, létrejött az ipartestülete. A magyar kormány segítségével sikerült visszaállítani a magyar nyelvű oktatást, újraindult a kulturális élet, folytatták kényszerűen megszakított tevékenységüket a társadalmi szervezetek. Állami támogatással szilárd burkolatot kapott a főtér, elkészült a Solymosok vidékével összekötő út, kijavításra került a Marosvásárhellyel legrövidebb összeköttetést biztosító közútnak a Gagy keresztjén átvezető része. Minisztériumi támogatás segítségével fellendült a lentermesztés, a lenfeldolgozó üzem termelése; erre alapult a messze földön híres keresztúri háziipar. A Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállított szőtteseit a kormányzó is megtekintette. 

A SZABADSÁG ÉS FELLENDÜLÉS RÖVID IDŐSZAKÁNAK AZ ÁTÁLLÁSUK UTÁN A SZOVJET HADSEREGGEL SZÖVETSÉGESKÉNT BEVONULÓ ROMÁNOK ÚJBÓLI MEGSZÁLLÁSA VETETT VÉGET.

KÖŐ ARTÚR A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM ALÁÍRÁSÁNAK, VALAMINT BECIKKELYEZÉSÉNEK NAPJAIT MUTATTA BE A KOR SAJTÓTERMEKEIN KERESZTÜL. 

Megállapította: a vizsgált sajtóorgánumok mindegyike, függetlenül attól, hogy kormánypárti, vagy ellenzéki lapnak volt tekinthető, igazságtalannak és tragikus következményekkel járó diktátumnak nevezte a szerződést.

A TÖBBNYIRE VEZÉRCIKKÉNT MEGJELENŐ ÍRÁSOK KIVÉTEL NÉLKÜL ELÍTÉLTÉK A MAGYAR KIRÁLYSÁGRA MÉRT TÚLZÓ BÜNTETÉST, UGYANAKKOR A VEGKICSENGES, A VÉGSŐ ÜZENETÜK EGYSÉGESEN A TÚLELESBE, A SIKERES VÁLTOZTATÁSBA, A REVÍZIÓBA VETETT HIT VOLT.

A Trianoni Békediktátum máig tartó hatásai című konferenciát megnyitotta:
Dr. Simon Csaba Tokaji Országzászlóért Egyesület elnöke
Posta György Tokaj város polgármestere 
Dr. Koncz Zsófia országgyűlési képviselő 
Bánné dr. Gál Boglárka a B-A-Z Megyei közgyűlés elnöke

A konferencia szakmai programja:

Vári Fábián László (Kárpátalja): A magyarság helyzete Kárpátalján az orosz-ukrán háború idején 

Vizi László Tamás (Magyarságkutató Intézet, Budapest): Az erdélyi triász a magyar érdekek védelmében. Teleki, Bethlen, Bánffy

Ujváry Gábor (VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, Budapest): Megrongált vagy elpusztított magyar emlékművek az elcsatolt területeken (1918 őszétől az 1920-as évek elejéig).

Köő Artúr (Magyarságkutató Intézet, Budapest): A trianoni békediktátum aláírásának, valamint becikkelyezésének napja négy jelentős, korabeli magyar sajtótermék hasábjain.

Kása Csaba (Magyarságkutató Intézet, Budapest): Egy kisváros a kis magyar világban. Székelykeresztúr 1940–1944.

Kocsis Lajos (Tokaj-Hegyalja Egyetem Tokaji Kereskedelmi és Idegenforgalmi Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium): Az országzászló mozgalom elterjedése a visszacsatolt Felvidéken (1938-1944)

Demján Szabolcs (Tokaji Múzeum és Világörökségi Bormúzeum, Tokaj): Tokaj társadalmi-gazdasági helyzete a két világháború között korabeli fotók és képeslapok tükrében 

Godzsák Attila (Zemplén TV, Sátoraljaújhely): Alulról jövő segítség a visszatérő Felvidéknek - A Magyar a Magyarért mozgalom Zempléni működése