Az újplatonista filozófia európai rangú kutatója

Techert Margit, az újplatonista filozófia európai rangú kutatója, egyetemi magántanár, 120 éve, 1900. október 17-én született. Tragikus haláláról ezen a honlapon is olvasható megemlékezés, sikereiről azonban jóval ritkábban esik szó.

A kishivatalnokiból lett kereskedőcsaládba született leánygyermeket szülei – testvéreihez hasonlóan – gondos nevelésben részesítették, és tudatosan készítették elő a fölsőfokú végzettség megszerzésére. Techert Margit 1910-től az Andrássy úton működő Budapesti Magyar Királyi Állami Felsőbb Leányiskola és Leánygimnázium diákja volt, az érettségi vizsgát követően pedig – szülői tanácsra – magyar–francia szakra iratkozott be az egyetemen. A sikeres doktori szigorlat, a tanári gyakorlat és vizsgák után az Egyetemi Könyvtárban, majd a Külügyi Társaságnál helyezkedett el, és az Erzsébet Nőiskolában is tanított. 1925-ben kötött házasságot egyetemi évei egyik szellemi partnerével.

techert
Techert Margit fiatal korában. Forrás: nokert.hu

Mindeközben folytatta az egyetemen megkezdett tudományos tevékenységét, melynek középpontjában az újplatonizmus, azon belül is Plótinos kutatása állt. Több könyvismertetés, cikk és előadás, valamint egy magyar nyelvű Plótinos-szemelvénygyűjtemény (A szépről és jóról, 1925) megjelentetése után, ugyancsak 1925-ben tett kéthónapos tanulmányutat Leuvenbe, ahol Maurice de Wulf biztatására kezdett Johannes Scotus Eriugenával foglalkozni. Róla írt tanulmánya („Le plotinisme dans le système de Jean Scot Erigène”) két évvel később jelent meg a Revue néoscolastique de philosophie hasábjain (vol. 29, 1927, pp. 28–68). 1926-ban Párizsban, a Sorbonne-on kutatott, hazatérése után pedig a Vallás- és Közoktatási Minisztérium egyetemi ügyosztályára került. Itt ismerkedett meg Magyary Zoltánnal, a közigazgatás-tudomány nemzetközi hírű művelőjével, akivel előző házassága fölbontását követően, 1932-ben házasodott össze.

Techert Margit és Magyary Zoltán emlékét őrző kopjafa Héregen - K.M. saját fotója.
Techert Margit és Magyary Zoltán emlékét őrző kopjafa Héregen – A szerző saját fotója

A következő évben szerzett egyetemi magántanári címet Szegeden, harmadik nőként az országban. Techert Margit a kezdetektől részt vett az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesülete munkájában, de már a Kornis Gyula „Nők az egyetemen” című cikkére (Napkelet, 1925/1, pp. 60–69, 1925/2, pp. 149–184) adott, Ritoók Emma és Czeke Marianne által jegyzett válasz (Napkelet, 1925/5, pp. 496–504) összeállításában is. A vita az I. Világháborút követően a konzervatív értelmiség körében uralkodó, Techert Margit által „antifeminista hullámként” leírt hangulat alakításában is jelentőséggel bírt. A nők számára elérhető értelmiségi pályákat, s az azokon a két nem helyzete között tapasztalható egyenlőtlenséget vizsgálta „A diplomás nők helyzete Magyarországon” című cikkében (Magyar Szemle, 1938/1, pp. 43–51).

1.	A hellén újplatonizmus története (1934) c. kötet borítója - antikvárium.hu,
A hellén újplatonizmus története (1934) c. kötet borítója. Forrás: antikvárium.hu

Szeged után a budapesti egyetemen is tanított, időközben további filozófiatörténeti tárgyú írásai jelentek meg. Ezt a szépen haladó tudományos pályát szakította félbe a háború, s a megszálló orosz csapatok elől a férjével együtt önként választott halál. Szomorú végével együtt is sikertörténetnek tekinthető azonban Techert Margit élete, hiszen szakmai és közéleti tevékenysége egyaránt fontos és emlékezésre méltó nyomot hagyott maga után.