Széchenyi emléke

Gróf Széchenyi István a legnagyobb magyar történelmi személyiségek között is az első helyet foglalja el. A fontolva haladás, a reformok, a nemzeti önrendelkezés és a hagyományok tisztelete mentén végzett munkája nélkül Magyarország ma teljesen más képet mutatna.

Széchenyi az ország egyik leggazdagabb családjából származott. Széchényi Ferenc és Festetics Julianna hat gyermeke közül István gróf utolsóként látta meg a napvilágot 1791. szeptember 21-én Bécsben. A családfő kiváló nevelésben részesítette gyermekeit és egyengette útjukat az életben. Pál és István a katonai karriert választották hivatásukként, ezért az atya kapcsolatait megmozgatva tiszti rangot járt ki részükre. Szolgáltak a nemesi felkelés táborkarában, majd csapattiszti szolgálatot láttak el. István gróf ulánus, majd huszármundért viselt, fontos szerepet játszott a lipcsei csatában, amikor főparancsnoka, Schwarzenberg tábornagy parancsával a francia előőrsökön keresztülvágva lovagolt el Blücher tábornagyhoz, majd onnan Bernadotte, svéd trónörököshöz, hogy rábírja őket a támadásra. A tiszti egyenruhát egészen 1826-ig hordta.

A francia háborúkat követően kezdődött meg európai utazásainak sora, amelyek alkalmával láthatta a rohamosan fejlődő nyugatot és összevethette a korabeli Magyarország elmaradott állapotával. Angliától Franciaországon és itáliai területeken keresztül megfordult a Márvány-tengernél is. Minden utazása újabb területeket nyitott meg számára, ahol Magyarország fejlődésének szükségét állapíthatta meg. Angliában első sorban az ipar és a közlekedés ragadta magával. A gőzhajtású vasút, hajózás és ipar mellett a közlekedési infrastruktúra fejlesztését tartotta legfontosabb feladatának. Emellett más területeket sem hanyagolt el a lótenyésztéstől a cukorgyártásig, a malomipartól a gázvilágításig, a korszerű bankrendszer megteremtésének feltételeitől a tudomány fejlesztéséig.

Már első nagy hatású közszereplésével maradandót alkotott. 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen egy évi jövedelmének kamatát ajánlotta fel egy magyar tudós társaság alapítására. A szavát tett is követte, november 8-án írásban is benyújtotta javaslatát. Mivel ekkor hivatalosan még katona volt, ami rendkívül szoros függelmet jelentett, álláspontjának szabadabb kifejtése érdekében a következő év elején kilépett a hadsereg kötelékéből.

A következő időszakot a reformok elvi megalapozásával, írással töltötte. Ekkor írta meg legnagyobb hatású munkáját Hitel címmel, ami a reformkor egyik alapmunkájának számít. Ezen kívül számos kisebb-nagyobb írásában fejtette ki nézeteit különböző területeken. Az elméleti, irodalmi mellett a gyakorlati munkássága eredményeit még számba venni is nehéz, olyan széles körű tevékenységet folytatott. A legnagyobb eredményének saját maga is a Lánchíd felépítését tartotta. De a Duna szabályozása és a gőzhajózás elterjedésének elősegítése is legfontosabb eredményei közé sorolható.

Barabás Miklós: Széchenyi István (1836)
Barabás Miklós: Széchenyi István (1836). Forrás: Wikipedia

 

Politikai tevékenységére a magas szintű vitakultúra volt jellemző. Több fontos vitát is felvállalt, amelyek közül a Kossuth Lajossal folytatott híres vitasorozata fontos állomása a reformkor szellemi életének. Vitájuk elsősorban nem a célok, hanem az ahhoz vezető út körül forgott. Széchenyi reálpolitikusként lassabban, megalapozottabban szeretette volna az ország felemelkedését, Kossuth radikálisabb fellépése szerinte veszélybe sodorta az eredményeket. A két államférfi nagyságát bizonyítja, hogy Batthyány Lajos kormányában mindketten szerepet vállaltak, személyes érzelmeiket félretéve összefogtak a nemzet boldogulásáért.

Széchenyi erejét a szabadságharcba torkolló események és a nemzethalál víziója 1848 nyarának végén felőrölték, lelkileg összeomlott. A Bécs melletti Döblingbe került egy gyógyintézetbe. Állapota csak nagyon lassan javult, ereje visszatértével egyre aktívabb lett. Az 1850-es évek második felében több írását is megjelentette névtelenül. Utolsó írása, „Ein Blick” cím alatt jelent meg a Bach-rendszer és Ferenc József elleni éles fellépésként. A bécsi rendőrség azonban kiderítette, hogy ki a szerző. Házkutatást tartottak az intézetben és megfenyegették Széchenyit. Hatalmas nyomás nehezedett rá, amit nem bírt elviselni, 1860. április 7-én éjszaka pisztolyát maga ellen fordítva végzett magával. Halálának körülményei és az önkezűség ténye máig vitatottak.

Temetésére Cenken tízezres tömeg gyűlt össze, pesti gyászünnepélye, amelyen nyolcvanezer ember vett részt, méltó lezárása volt a legnagyobb magyar földi pályafutásának.

Gróf Széchenyi Istvánra az utókor a legnagyobb tisztelettel emlékezik. A magyar nemzetgyűlés 1925. november 5-én fogadta el az 1925. évi XLV. törvénycikket „Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar emlékének törvénybeiktatásáról”.

A törvény rövid, de méltóságteljes módon emlékezik meg a legnagyobb magyarról:

„A magyar nemzet századik évfordulóját ünnepelvén annak az eseménynek, hogy Széchenyi István gróf a pozsonyi országgyűlésen közéleti munkásságát megkezdte és 1825. november 3-án példát adó nagy tettével lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, a nemzetgyűlés elhatározta:

1. § Széchenyi István gróf közéleti munkásságával, melyet alkotásainak nagy sora hirdet, a nemzet háláját teljes mértékben kiérdemelte.

2. § Nevének el nem mulható emlékezetét törvénybe iktatja.”

A törvényhez tartozó indoklás a legnagyobb elismerést nyilvánítja ki:

„Száz évvel ezelőtt, a hosszú szünet után Pozsonyba 1825. szeptember 11-re összehívott országgyűlésen indult meg Magyarország újjáalakításának nagy munkája.

A reformkorszak elején kezdte meg fáradhatatlan tevékenységét Széchenyi István gróf, aki azután nemzetünk érdekében oly sok téren annyit alkotott.

Most, amikor száz év telt el Széchenyi István gróf közéleti tevékenységének megkezdése óta, elérkezett az alkalom arra, hogy azzal a férfiúval szemben, akit a nemzet már régen a legnagyobb magyar nevére méltónak talált, a törvényhozás is ünnepélyesen kifejezze háláját azáltal, hogy emlékét törvénybe iktatja.”

A magyar törvényhozás a rendszerváltást követően is mély tisztelettel adózott gróf Széchenyi István előtt. Az 1990. évi XII. törvény az állami kitüntetések sorába iktatta a Kossuth-díjjal egyenértékű, „kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményt” tudományos területen elért eredmények elismeréseként. A Magyar Tudomány Ünnepét 2003 óta Széchenyi felajánlásának évfordulóján, november 3-án tartjuk. Az Országgyűlés 2016-ban határozatban emlékezett meg a legnagyobb magyar születésének 225. évfordulójáról, egyben kinyilvánította, hogy „szellemi értelemben követendőnek tartja a gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar emlékének törvénybeiktatásáról szóló 1925. évi XLV. törvénycikkben foglaltakat”.

Gróf Széchenyi István példaképként áll a nemzet előtt. Emléke a magyarság egyik legnagyszerűbb időszaka, a reformkor szimbólumaként ragyog, életműve iránymutatást és erőt ad a nemzetünk virágzásáért dolgozók számára.