Hunyadi László kivégzése: 1457. március 16.

A törökverő Hunyadi János idősebb fia, László 1457. március 16-án történt kivégzése erőteljesen él a köztudatban. Noha az eseményről több egykorú forrással is rendelkezünk, az emlékezetet erőteljesen befolyásolta Thuróczy János krónikája, aki többek között feljegyezte, hogy:

A lefejezés alatt egy nem kis csodaszámba menő esemény történt, amelyet el kell mesélnünk. Amikor László grófot lefejezték, s a három csapás után a sebektől elterülve hátrakötözött kézzel hevert a földön, egyszer csak a saját erejéből felemelkedve fölkelt, és eléggé érthető hangon azt mondta, hogy az előírt három csapáson kívül, amelyet a lefejezésnél már elvégeztek, további elégtétellel már nem tartozik. Miközben az összes körülálló bámulta a szokatlan látványt, ő hirtelen megindult, s néhány lépés után a rajta lévő ruhában megbotlott, arcra bukott, így azután néhány ott álló parancsára, akiknek érdeke volt ez a dolog, a lefejezés hátralévő részét is elvégezték.

Hogy a budai Szent György-téren történt kivégzésnek mindenképpen végbe kellett mennie, a nürnbergi évkönyvek feljegyzése is megerősíti. Eszerint László grófot valóban négy csapás érte, mert:

megparancsolták a hóhérnak, hogy ugyanúgy kell történnie vele, ahogyan ő tett a cilleivel.

 Cillei Ulrik, avagy Ulrik cillei gróf, V. László magyar király (1440/1453–1457) nagybátyja 1456. november 9-én hunyt el Nándorfehérvárott Hunyadi László keze által, Thuróczy leírása szerint hasonló brutalitással: „a két gróf, tudniillik Ulrik és László, egy ház fedele alatt, zárt ajtók mögött beszélgetve kölcsönösen haragra gerjedt, előbb fenyegető szavakkal, végül csillogó fegyverekkel egymásnak viaskodva egyik a másik vérében fürdette meg a kardját. Amikor László gróf híveinek, akik az ajtó előtt álltak, megütötte a fülét a benti tusa zaja, hamar betörték a ház ajtaját, s […] kardjukat kirántva rárohantak Ulrik grófra, aki minden erejét megfeszítve vitézül védekezett, és egy lándzsadöféssel súlyosan megsebezve őt, a lábán leterítették, s miután leterítették, lefejezték.”

 

Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja. Kép forrása:
Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja. Kép forrása: Wikipedia

Számos kortárs beszámoló a Cillei Ulrik megölése miatti bosszúval magyarázza Hunyadi László kivégeztetését. Az 1457. március 14-én öccsével, Mátyással együtt a budai várban fogságba vetett, majd hamarosan árulás, felségsértés és hűtlenség bűnében elmarasztalt ifjúról ugyanakkor azt is írják, hogy királyellenes összeesküvésben vett részt, és ez V. László fülébe is eljutott. Maga Thuróczy is feljegyzi, hogy a király közvetlen környezete is ezt sugalmazta V. Lászlónak:

 Te vagy a király, egész Magyarország mégis őt követi. A főurak és a köznép pártfogására büszkén ezúttal Ulrik gróffal, a rokonoddal, a te oldalad mellett cselekedte ezt. Félő, hogy ez az elszánt ember a te személyeddel is ugyanezt teszi. Te vagy a király, de addig Magyarországon nem fogsz uralkodni, míg ő életben van.

Valóban terjedtek olyan hírek ebben az időben, hogy Hunyadi László maga akar király lenni V. László helyett, és ezt az is erősíthette, hogy László gróf vonakodott visszaadni egyes királyi várakat és jövedelmeket, amelyeket korábban még apja kezelt kormányzóként. Különösen azokat, amelyeket a pénzszűkében lévő uralkodó hatalomra jutása után maga adott zálogba a Hunyadiaknak. Ezeknek a bevételei a királyi kincstárból hiányoztak, ugyanakkor nemcsak a családi vagyont növelték, hanem egy részük a déli végvárrendszer fenntartására volt lekötve.

Hunyadi László 18. században festett portréja. Kép forrása: Wikipedia
Hunyadi László 18. században festett portréja. Kép forrása: Wikipedia

Cillei Ulrik megölése okot adhatott a bosszúra, egyúttal a királyellenes összeesküvés hírébe keveredett gróf likvidálása által az ország és jövedelmei nagyobb részét kezében tartó Hunyadi-család hatalmának megroppantása is lehetségesnek látszott. A későbbi események azonban azt igazolták, hogy Hunyadi László kivégeztetése elhibázott döntés volt. A közhangulat az egyébként sem népszerű uralkodó ellen fordult, 1457 novemberében bekövetkezett haláláig az országban polgárháborús állapotok uralkodtak. Talán nem véletlen, hogy a váratlanul elhunyt király holttestét a magyarok nem akarták Prágából hazahozatni. Antonio Bonfini szerint ugyanis: 

A király halálhíre elterjedvén, Európa szinte valamennyi fejedelme sajnálkozott vagy gyászolt. […] Magyarországon nem volt ekkora a búbánat, mert László gróf méltatlan halála kiszorította ezt a lelkekből.

Hunyadi László temetése halálához hasonló méltatlan körülmények között történt. Thuróczy beszámolója szerint „Miután lefejezték, fekete takaróba csavarták, és hordágyra fektetve Szent Mária Magdolna egyházába vitték; egész éjszaka éber őrség vigyázta. Amikor azután a hajnal első fénysugara megjelent, Krisztus szentséges testének templomában […] a végtisztesség és temetés minden dísze nélkül eltemették.” Tetemét öccse, a királlyá megválasztott Mátyás hazatérése után, 1458-ban átvitette a gyulafehérvári székesegyházba, ahol apja mellett helyeztette örök nyugalomra.

A Hunyadiak síremlékei a gyulafehérvári székesegyházban. Kép forrása:
A Hunyadiak síremlékei a gyulafehérvári székesegyházban. Kép forrása: Hunyadiak szarkofágjai