Az első visegrádi királytalálkozó

685 éve, 1335. november 1. körül zajlott le az esemény

1335 novemberében Magyarország hármas királytalálkozó helyszíne volt: I. Károly magyar király (1301–1342) Közép-Európa két jelentős uralkodóját, III. (Nagy) Kázmér lengyel királyt (1333–1370) és Luxemburgi János cseh királyt (1310–1346) fogadta visegrádi palotájában. Az összejövetel célja a három ország közötti szövetségkötés, a Cseh- és Lengyelország között, valamint a Lengyelország és a Német Lovagrend között fennálló területi vita békés rendezése, továbbá gazdasági együttműködés kialakítása volt. Hosszas, hónapokig tartó előkészítő tárgyalások után, november 1-je körül érkeztek a külföldi államfők a magyar udvarba, amelynek vendégszeretetét a lényegesebb dokumentumok aláírásáig, legalább egy hónapon keresztül élvezték.

III. Kázmér lengyel király
III. Kázmér lengyel király

A lengyel és cseh historiográfia szerint is jelentősnek tartott esemény I. Károly egyik legnagyobb külpolitikai sikerének tekinthető. Nemcsak azért, mert a Lengyelország és a Német Lovagrend közötti vitában arbiterként, azaz döntőbíróként léphetett fel a magyar király, hanem azért is, mert hosszabb távú együttműködések alapjává váltak az itt megkötött egyezmények.

I. Károly ábrázolása a Képes Krónikában
I. Károly ábrázolása a Képes Krónikában

I. Károly, aki házassága révén dinasztikus kapcsolatot ápolt Lengyelországgal, a Visegrádon megkötött katonai és politikai szövetséget III. Kázmér újabb, 1339. évi visegrádi látogatása alkalmával tovább erősítette a lengyel trón örökléséről szóló megállapodással, amelynek köszönhetően fia, I. Lajos király (1342–1382) 1370-ben perszonáluniót hozhatott létre a két állam között.

Luxemburgi János cseh király prágai székesegyházban lévő mellszobráról készült rajz
Luxemburgi János cseh király prágai székesegyházban lévő mellszobráról készült rajz

Luxemburgi Jánossal I. Károly már korábban is igyekezett szorosabb kapcsolatot kialakítani. Elsőszülött fiát eljegyezte a cseh király egyik leányával, de a tervezett esküvő a magyar királyi herceg halála miatt meghiúsult. Talán a visegrádi királytalálkozó alkalmával kötötték meg azt a szerződést, amely alapján később János cseh király fiának, Károly morva őrgrófnak, a későbbi IV. Károly német-római császárnak (1355–1378) elsőszülött leánya és Lajos herceg, a későbbi magyar király házasságot kötött. A cseh–magyar együttműködési és támogatási szerződést utóbb, 1338-ban ugyancsak megerősítették.

A visegrádi királytalálkozó Európa ezen régiójában hosszabb távra békét biztosított az államok között, ezenfelül gazdasági, kereskedelmi értelemben is több szállal kötötte össze a három országot. Az itt létrejött szerződéseknek köszönhetően lendült fel például a Morvaországból induló, Cseh- és Magyarországon keresztülhaladó nyugat-európai kereskedelmi útvonal, a Magyarországról Kassán és a Szepességen át Krakkóba, illetve a Zsolnáról Brünnbe vezető kereskedelmi utak forgalma.

(Kiemelt kép: Visegrádi vár)