„A tudós Sylvester Jánost is ajánlom Nagyságodnak”

480 éves az első nyomtatott Újtestamentum-fordításunk

A címben idézett gondolatot Melanchton írta tanítványáról, a híres humanista tudós, Nádasdy Tamásnak. Sylvester fordításában 480 éve jelent meg az Újszövetség a sárvár-újszigeti nyomdában. A Nádasdy pártfogásával alapított nyomda ezen terméke az első magyar nyelven, magyar műhelyben kiadott könyv. Sylvester a munka közben még az első magyar nyelvtant is megírta, noha ez nem vált ismertté akkoriban. Ám nem sok híja volt, hogy kudarccal végződjék a hosszú éveken át készülő bibliafordítás kiadása is.

Sylvester 1526-ban kezdte Krakkóban egyetemi tanulmányait, itt szerezte meg humanista műveltségét. Itt találkozott az angol Leonhard Cox-szal is, aki korábban 1520 és 1525 között Lőcsén és Kassán is tanított. 1529-ben a wittenbergi egyetemre iratkozott be, de nem annyira a hitújítás, mint inkább a tudományok vonzották ide. A biblia(újra)fordítás gondolata azért izgatta Sylvestert, mert nem tekintette a Vulgata (Szent Jeromosnak tulajdonított, Kr. u. V. századi fordítás) latin szövegét az egyedüli helyes, hiteles forrásnak, ehelyett az eredetibb görög szövegből indult ki. Elsajátította a három szent nyelvet (héber, görög, latin), hogy a lehető legtökéletesebb értelmezést tudja az olvasó elé tárni. 1543-tól a bécsi egyetemen a héber, 1546-tól 1550-ig a görög nyelv professzora volt.

Krakkóban Vietor nyomdájában dolgozhatott, innen indult irodalmi munkássága. Itteni tevékenységéhez köthetők a legkorábbi, összefüggő, magyar nyelven nyomtatott szövegek is. Vietor Sylvester közreműködésével egy négynyelvű kötetet adott ki 1527-ben a Rudimenta Grammatices Donati… alapján. A könyv klasszikus latin szerzőktől vett szövegekből és bibliai részekből összeállított olvasmányokat, és az ezekhez fűzött értelmezéseket és magyarázatokat tartalmazza. Többségükben a latinnal párhuzamos szövegek, nyelvtani kifejezések olvashatók németül, lengyelül és magyarul. Azonban az utolsó lapon találunk magyar nyelvű szövegeket is: az Üdvözlégy és a Miatyánk magyar fordításait. A kötet többi nemzeti nyelvét ebben megelőzi a magyar, azokon nem olvashatók hosszabb, összefüggő szövegek. A könyvnek jelenleg csupán egyetlen példánya ismert.

Néhány hónappal később beszélgetésmintákat tartalmazó kötetet (Puerilium Colloquiorum Formulae) jelentett meg Vietor, hogy a gyermekek számára a latin társalgás gyakorlását megkönnyítse. Az ebben található magyar fordítások is Sylvestertől származnak. E kötet igen népszerű volt, 15 változatot élt meg, az utolsó 1800 körül jelent meg, habár időközben már lecserélték az ekkorra már elavult beszédfordulatokat.

Sylvester már az egyetemi évei óta tudatosan készülhetett az Újtestamentum lefordítására, Vietor nyomdájánál megszerzett gyakorlata is ezt az ügyet segíthette. „Néhány éve még a többi nemzet azzal sértegetett bennünket, hogy az oroszoknak is van saját nyelvükön evangéliumok, csak a magyaroknak nincsen.” – írja Sylvester egy levelében, amelyből kitűnik céljának egy másik oldala is: a bibliafordítással nemzetközi hírűvé teheti a magyar nyelvet és kultúrát.

k
Az Újtestamentum fordításának 1541-es és 1574-es címlapja. Forrás: https://rmk.hungaricana.hu/hu/view/RMK_I_15a/?r=0&pg=6&layout=s

Sylvester 1534-ben szegődött a bécsi és bolognai egyetemen humanista műveltséget szerzett Nádasdy Tamás szolgálatába. Az 1536. június 24-én írt levelében említi először a fordítást, melynek úgy háromnegyedével már elkészült. Erre a hírre Nádasdy 1536 júliusában nyomdászt küldött Sárvárra. 1537 elején tehát már elkészülhetett a teljes fordítás. Sylvester a Biblia eredeti gondolatait akarta hűségesen és szabatosan visszaadni magyarul. A munkálatai során a magyar nyelvet alaposan összehasonlította a latin nyelvvel, ebből született meg az első magyar nyelvtan. Bár ennek kinyomtatása megelőzte a bibliafordítást, de inkább utóbbi előtanulmányaként készülhetett. Nyelvtana Sylvester korában ismeretlen maradt, sőt tudományos és stilisztikai törekvései sem találtak követőre. Közel 300 évnek kellett eltelnie, hogy Kazinczy Ferenc felismerje Sylvester gondolatainak értékeit, majd 1807-ben és 1808-ban újra kiadja Sylvester nyelvtanát.

k
Sylvester János nyelvtanának (Grammatica Hungarolatina) címlapja. Forrás: https://mek.oszk.hu/03400/03466/

Az Újszövetség fordításának kinyomtatása többrendbeli nehézségbe ütközött. A Nádasdy Tamás által Sárvárra küldött Strutius csak 1537 elején láthatott neki a nyomda berendezésének. Sylvester (talán a korábbi magyar bibliafordítások ún. huszita csoportjára építve) saját hangjelölési rendszert dolgozott ki, emiatt igen sok mellékjeles betűre volt szükség, hogy meg tudja különböztetni a hangokat egymástól írásban. Rendszere kissé nehézkes volt, és nem is érvényesítette következetesen az egy hang egy betű elvét. Sylvester tudta, hogy sajátos helyesírási rendszere a nyomtatásban nehézséget jelent, ezért kért betűmetszéshez értő szakértőt a nyomdába. Csakhogy Strutius minden jel szerint kontár volt.

A Grammatica nyomtatásával három évig kínlódott, csak 1539. június 14-én készült el, ezalatt Sylvester többször kétségbe esett amiatt, hogy kudarccal végződik a terve. Sylvester és Strutius között kezdettől fogva feszült lehetett a kapcsolat, már 1538-ban panaszkodott Nádasdynak a nyomdászról. Ebben az évben jutott el a hír a krakkói Vietorhoz is, aki megüzente, hogy szívesen kinyomtatja a fordítást. Csakhogy ez akkor már nemzetközi szégyent keltett volna a németek, csehek és lengyelek körében, hiszen ők már tudták, hogy az első magyarországi nyomdában a teljes Újszövetség kiadása készül. A bibliafordításban kényszerűségből választották a gótbetűket – ebben a készletben volt a legtöbb nemzeti nyelv számára használható mellékjeles betű. 1540-ben már világos volt, hogy Strutius alkalmatlan a nyomtatásra, de addig megtartották, amíg mást nem találtak helyére. Így kezdte hát meg a nyomtatást Strutius. A szöveg helyesírása a C ívtől kezdve egyre romlott, a P ív után javult csak ismét. 1540 tavaszán elégelhette meg Nádasdy a nyomdász elleni panaszokat, és ekkor hívhatták meg helyébe Sylvester jó barátja és egykori hallgatótársa, Dévai Bíró Mátyás közvetítésével Abádi Benedeket. Az év elején érkezhetett meg Sárvárra, és sokat sejtet, hogy ő a nyomtatást még ez év végére befejezte. Abádi is meghökkenhetett a betűtípus kiválasztásánál, hiszen így szólt róla: „Mert jobbnak tetszék, hogy ez könyü hamar ki kelhetne, no ha nem igen szíp betűvel volna, hogy nem mint szíp betűre erőködnínk nagy kísedelemvel.”

Hányattatott sorsa ellenére a fordítás mégsem követte Sylvester nyelvtanát az ismeretlenségbe. Vannak kéziratos emlékeink, amelyek arról árulkodnak, hogy Sylvester fordítása ismert, és egyesek számára nélkülözhetetlen volt. Hatását mutatja, hogy 1574-ben újra kiadták Bécsben, immár a helyesírást leegyszerűsítve és a betűtípust megváltoztatva.

k
Szent Lukács evangéliumának első lapja az 1541-es és az 1574-es kiadásban. 

Sylvester könyve több, mint egyszerű fordítás. Tartalmaz verses betéteket, szemelvényeket az evangélisták életrajzaiból, magyarázatokat és a kötet végén fordítástechnikai értekezéseket. A sok viszontagság ellenére Sylvester be tudta fejezni a munkáját. Múlhatatlan érdemeket nyert már az első összefüggő magyar szövegek kinyomtatásával is, de még nagyobb a dicsősége az első magyarországi magyar nyelvű nyomtatvány elkészítésével.

Felhasznált irodalom:

Balázs János 1958. Sylvester János és kora. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest.

Bartók István 2003. Sylvester János Krakkóban. In: Kovács István – Petneki Áron szerk. Bámultam a Visztulát… Krakkó a magyar művelődés történetében. Balassi Kiadó, Budapest. 165–171.

Bartók István – Stemler Ágnes 2011. Mivel meglett, most már tudjuk, hogy nincs: Kazinczy Ferenc 1807. évi Sylvester-kiadása. Magyar Könyvszemle 127: 72–86. epa.oszk.hu/00000/00021/00390/pdf/EPA00021_Magyar_Konyvszemle_2011-1-04.pdf

Dömötör Adrienne 2019. Mire jók az üres lapok? Mihály bibliájának magyar nyelvű bejegyzései. In: Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs szerk. A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei X. 2018. október 17–18. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged. 63–83. acta.bibl.u-szeged.hu/64007/1/nyelvtort_010_063-083.pdf

Németh Dániel 2019. Egy esztergomi passionale magyar nyelvű töredékei. Magyar Nyelv 115: 64–74. https://www.c3.hu/~magyarnyelv/19-1/NemethD_MNy_19-1.pdf

Varjas Béla 1960. Sylvester János Új Testamentum Újsziget 1541. [Kísérő tanulmány.] Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, Budapest. https://mek.oszk.hu/06900/06987/pdf/00kisero.pdf