36 éve halt meg Országh László

Eőry Zsófia

Országh László 1907-ben született Szombathelyen. Az idegen nyelvek már gimnazista korában felkeltették érdeklődését: görögöt, latint, németet, franciát és angolt tanult. 1926-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen először magyar-német szakon, majd angol szakon. 1927-ben tagja lett az Eötvös József Collegiumnak. 1935-ben tette le bölcsészdoktori szigorlatát. 1932 és 1943 között egy budapesti gimnáziumban tanított angolt. 1942-ben kezdte meg egyetemi oktatói pályafutását, azonban ezt hamar megszakította katonáskodása és hadifogsága. 1946-ban tért vissza Magyarországra, és 1947-ben felkérték a debreceni tudományegyetem angol tanszékének megszervezésére. Nagy alapossággal fogott neki a munkának, azonban 1950-ben felszámolták a tanszéket, Országh pedig a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete szótári osztályának vezetője lett. 1957-ben ismét kinevezték a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem angol tanszékének vezetőjévé, és 1968-as nyugdíjba vonulásáig itt dolgozott. Tudományos munkásságával kiérdemelte a nyelvtudomány kandidátusa (1957) és az irodalomtudomány doktora (1974) címet is. Sokat utazott: többször megfordult az Egyesült Államokban, és számos európai országban is tartott előadást. Jelentős hazai és külföldi (elsősorban brit) elismerésekben részesült.

országh
Országh László

Országh Lászlót a magyarországi amerikanisztika atyjaként szokás emlegetni. Már egyetemistaként is úgy vélte, hogy nem elég a szigetországi angol irodalommal foglalkozni, ez a hozzáállás azonban tanárai és hallgatótársai körében egyaránt újszerűnek számított. 1965-ben, „Az amerikanisztika feladatai Magyarországon” című röpiratában hirdette meg a magyarországi amerikanisztikai kutatások programját, amelyben szakkönyvek kiadását, tanszékek és ösztöndíjak alapítását, valamint nemzetközi kapcsolatok kiépítését szorgalmazta. 1967-ben jelent meg hiánypótló műve, „Az amerikai irodalom története”, amely az első magyar nyelvű összefoglaló az amerikai irodalom három és fél évszázadáról. Ezt a kötetet egészítette ki az 1972-ben kiadott, egyetemi hallgatóknak és tudósoknak szánt „Bevezetés az amerikanisztikába”, amelynek legnagyobb fejezetei az amerikai irodalommal és az amerikai angol nyelvvel foglalkoznak.

Országh nevét a nagyközönség elsősorban az általa szerkesztett angol–magyar és magyar–angol szótárak miatt ismeri. A második világháború után a Franklin Kiadó bízta meg őt egy korszerű angol–magyar szótár összeállításával, így jelent meg 1948-ban az „Angol–magyar kéziszótár”, majd 1953-ban a „Magyar–angol szótár”. Országh az előbbi műben szem előtt tartotta a kiejtés helyes jelölését, a közszavak és a szakszavak megfelelő arányát, valamint az idiómákat, az utóbbi alkotás pedig szókincsbeli gazdagságával tűnik ki: helyet kaptak benne irodalmi, gazdasági, politikai és sportkifejezések is. Országh folyamatosan javította, bővítette szótárait, és az évek során mindkettőt három formában (kisszótár, kéziszótár és nagyszótár) jelentette meg.

szótár
Angol–magyar szótár

A magyar nyelvtudomány szempontjából Országh legnagyobb hatású és legfontosabb műve „A Magyar Nyelv Értelmező Szótára”, amelynek szerkesztését 1950-ben vette át. Azt vallotta, hogy az értelmező szótárak az élő nyelvhasználat elsődleges forrásmunkái és egyben kordokumentumai, emellett számos nyelvtudományi (jelentéstani, stilisztikai stb.) kutatáshoz biztosíthatnak alapot – ennek megfelelő alapossággal látott munkához. Ő vállalta magára a szótár elvi koncepciójának kialakítását (címszavak összeállítása, kiejtésjelölés bevezetése, a nyíllal történő utalásrendszer alkalmazása stb.), a munkafolyamatok megszervezését és összehangolását, valamint a munkamódszer kidolgozását.

szótár
A Magyar Nyelv Értelmező Szótára

Országh magyar nyelvészeti tevékenységének másik kiemelkedő területe az angol jövevényszavak vizsgálata. Számos ilyen témájú cikket publikált a Magyar Nyelvőrben, a Magyar Nyelvben és a Magyar Nyelvjárásokban. 1977-ben adta ki „Angol elemek a magyar szókészletben” című monográfiáját. Ebben körülbelül 1200 angol eredetű magyar szót vizsgál korszakok és tárgykörök szerint, és külön fejezetet szentelt a meghonosodás folyamatának is. 

(Források:

Vadon Lehel: Emlékkönyv Országh László tiszteletére; Eger, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, 1993

Magyar Életrajzi Lexikon: http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11371/11507.htm)