105 éve született Bakó Elemér nyelvész

Bakó Elemér 1915. november 18-án, 105 éve született a Bihar megyei Hencidán, és 2000. október 5-én, húsz éve, hogy az Amerikai Egyesült Államokban meghalt. Élete 1945 tavaszáig Magyarországhoz kötődött, ezután 1951-ig Németországban élt, majd családjával az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Munkásságát is meghatározták ezek az időszakok.

 

Bakó Elemér 2002. Az amerikai magyarok nyelvének kutatásáról. Szerkesztette Kálnási Árpád. Kiadja a Bakó Magyar Népnyelvi Szótár Alapítvány. Debrecen
Bakó Elemér 2002. Az amerikai magyarok nyelvének kutatásáról. Szerkesztette Kálnási Árpád. Kiadja a Bakó Magyar Népnyelvi Szótár Alapítvány. Debrecen

Életéről részletesen beszámolt a Debreceni Egyetemnek írt 1989-es önéletrajzában. A Debreceni Református Gimnáziumban érettségizett, majd a Debreceni Egyetemen magyar–német szakos hallgató volt. Ösztöndíjas diákként Ausztriában és Németországban is tanult. A Debreceni Egyetemen a neves nyelvész, Csűry Bálint előterjesztésére tanársegédi kinevezést kapott, majd 1938-ban egy tanévre, szintén Csűry javaslatára, ösztöndíjasként Finnországba utazott nyelvészeti tanulmányok folytatására. A finn fővárosban a modern finn népnyelv- és általános népkutatás módszereit ismerte meg. Az itt tanultakat a következő munkáiban írta le: Adalékok a magyar és a finn nyelv i-í, u-ú, ü-ű hangjainak fiziológiai-akusztikai összehasonlításához (ez Bakó Elemér és Antti Sovijärvi közös írása) és A finn népnyelvkutatás (1939).

Bakó Elemér életében jelentős személy volt Csűry Bálint, aki 1932-től a debreceni Tisza István Tudományegyetem tanáraként sokat tett a magyar népnyelvi kutatásokért. A Csűry-iskolának nevezett tudósi körből kerültek ki olyan jeles nyelvészek, mint Végh József, Imre Samu, Penavin Olga és Balassa Iván. Csűry 1938-ban létrehozta a Magyar Népnyelvkutató Intézetet, amelynek munkájában Bakó Elemér is részt vett. Bakó segített a gyűjtő- és kutatómunka szervezésében, az intézet évkönyvének szerkesztésében, a készülő doktori disszertációk és más tanulmányok ellenőrzésében is. Csűry 1941-es halála után Bárczi Géza tanszékvezetőként és a Magyar Népnyelvkutató Intézet igazgatójaként támogatta a nyelvjárási kutatásokat és Bakó Elemér tevékenységét is. Bakó népnyelvi munkáiban a magyar nyelvjárásokkal is foglalkozott. Ekkor keletkezett az alábbi nyelvjárástani írása: A népnyelvi gyűjtés és anyagrendezés módszere (1943).

Bakó 1945-ben hadifogságba került, majd kiszabadulása után Németországban a müncheni egyetemen először finn lektor és finnugor szakelőadó lett, később magyar lektorként is dolgozott. Németországban az Új Magyar Út címen indított havi folyóirat felelős szerkesztőjének kérték fel. Mivel Bakó Elemér nem volt német állampolgár, az egyetemi pozícióját nem szervezhették át rendes egyetemi tanári állássá, ezért a feleségével és néhány hetes fiával az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Itt 1956-ig folytatta az Új Magyar Út című folyóirat kiadását, és bekapcsolódott az amerikai magyarság közéletébe. 1955 tavaszán a washingtoni Kongresszusi Könyvtárba nyert felvételt, ahol magyarságismeretét és az emigrációban szerzett tapasztalatait hasznosíthatta a könyvtár magyar gyűjteményeihez kötődő pozícióiban. 1955-ben Hungarian Specialist lett a könyvtár Slavic and East European Division nevű részében, később Finno-Ugrian Area Specialist az új European Division nevű részben. Munkájához számos feladat tartozott. Például a magyar, a finn és általában a finnugor gyűjtemények gyarapítása vásárlás, előfizetés vagy csere révén, emellett különféle feladatai voltak a gyűjteményrendezéssel, tárgyalásokkal és tervek kidolgozásával kapcsolatosan, továbbá a könyvtárhoz érkező kutatási és tájékoztatási jellegű kérdéseket válaszolta meg írásban és szóban. Nem távolodott el az eredeti hivatásától, a nyelvészettől sem. Alelnöki és elnöki tisztséget vállalt az állami nyelvészek egyesületében (Society of Federal Linguists), 1963-ban pedig népnyelvkutatást kezdett az amerikai magyar közösségekben, a Chicago, Boston, Cleveland, Pittsburgh, Philadelphia és Washington közé eső településeken. Több mint száz, főleg az első világháború előtt Amerikába érkezett magyar visszaemlékezéseit rögzítette hangszalagon. Beszámolója szerint majdnem minden magyar nyelvjárásból van felvétele a gyűjteményében. Bakó Elemér halála után (végakaratának megfelelően) özvegye mintegy ötven hangszalagot adott át a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének, és azt remélte, hogy ezek a hangfelvételek önálló kötetben is megjelenhetnek majd. A felvételek meghallgathatók a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének honlapján: http://mnytud.arts.unideb.hu/bako/index.php.

Bakó Elemér 2008. Egy élet a magyarságért. II. rész. Amerikai Egyesült Államok 1951-2000. Médiamix Kiadó. Budapest.
Bakó Elemér 2008. Egy élet a magyarságért. II. rész. Amerikai Egyesült Államok 1951–2000. Médiamix Kiadó. Budapest.

Bakó Elemér 1993-ban, amikor Magyarországra látogatott, a Debreceni Egyetemen Abádi Nagy Zoltán rektornak és Sebestyén Árpád egyetemi tanárnak felvetette az 1938-ban Csűry Bálint által alapított Debreceni Egyetemi Magyar Népnyelvkutató Intézet feltámasztásának gondolatát. Az intézet újjászervezésének támogatására 150 000 forintot ajánlott fel, és ehhez a feladathoz létrehozták a Bakó Magyar Népnyelvi Szótár Alapítványt is. Az alapítványról így írt: ”»Ennek a népnyelvi szótáralapítványnak« az a különleges célja, hogy Csűry Bálint úttörő, 1935–36-ban megjelent, kétkötetes »Szamosháti szótárának« a mintájára és eszmei folytatásaként a debreceni egyetem magyar nyelvészeti tanszékéhez kapcsolódva egy kuratórium irányítása alatt minél előbb az egész magyar nyelvterület megközelítőleg teljes anyagát begyűjtő és lehetőleg, mint Csűry tette »Szamosháti szótárában«, területileg is elhatárolt nyelvjárási szótá­rakká feldolgozó, rendszeres tudományos munkásságot tegyen lehetővé”. Sajnos a híres Magyar Népnyelvkutató Intézetet nem sikerült feltámasztani, s a magyar dialektológiának azóta sincs önálló intézménye, pedig ez egyrészt a tudományterület szempontjából, másrészt a nyelvjárások kutatóinak szervezettsége, érdekérvényesítő képessége és nyelvtudományi megítélése szempontjából fontos lenne.

 

Felhasznált irodalom

Bakó Elemér 1997. A Csűry Bálint egy meg nem valósult terve: a „Magyar református énekeskönyvek történeti szótára” (1941). Magyar Nyelvjárások 34. 171–182.

Bakó Elemér 2002. Az amerikai magyarok nyelvének kutatásáról. Szerkesztette Kálnási Árpád. Kiadja a Bakó Magyar Népnyelvi Szótár Alapítvány. Debrecen.

Kiss Jenő 2001. Bakó Elemér halálára. Magyar Nyelv 97. évf. 1. szám