A nemzeti összetartozás napja alkalmából rendez pódiumbeszélgetést a Magyarságkutató Intézet 2026. június 4-én. Az esemény arra keresi a választ, miként él tovább Trianon öröksége a magyar tudományos és kulturális kapcsolatokban, illetve hogyan járulhatnak hozzá a Kárpát-medence különböző régióiban dolgozó kutatók szakmai együttműködéseikkel és személyes kapcsolataikkal a nemzeti összetartozás élményének megerősítéséhez. 

A beszélgetés kiemelt vendége Popély Gyula felvidéki magyar történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, emeritus egyetemi tanár, aki életművének középpontjába azt állította, miként hatott Trianon a felvidéki magyarság tudományos, kulturális és oktatási életére, valamint hogyan alakult át a magyar közösségek intézményrendszere és kapcsolathálója az új államhatárok között. Kutatásai különösen a 20. századi felvidéki magyar történelemre, az oktatásügyre, az értelmiségi hálózatokra és a kisebbségi magyar közösségek megmaradási stratégiáira irányulnak.

A beszélgetés további vendégei olyan kutatók, akik munkájukkal és kapcsolatrendszerükkel egyszerre kötődnek saját régiójuk tudományos műhelyeihez és a magyarországi tudományos élethez is. A Magyarságkutató Intézet számára különösen fontos, hogy kutatói közösségében a Kárpát-medence különböző területein dolgozó magyar szakemberek is jelen legyenek, hozzájárulva a közös tudományos gondolkodás és együttműködés erősítéséhez.

Papp Árpád néprajzkutató, az MKI Néprajzi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa és a Szabadkai Városi Múzeum munkatársa délvidéki kutatóként vesz részt a magyar kulturális örökség kutatásában és megőrzésében. Tóth Boglárka régész, az MKI Régészeti Kutatóközpontjának ügyvivő szakértője Csíkszeredában él és dolgozik, valamint az Anno Domini Dendrolab munkatársaként a székelyföldi dendrokronológiai kutatásokban is részt vesz.

A beszélgetést Toót-Holló Tamás vezeti.

Az est során szó esik majd arról, mennyire érzékelhető ma is a trianoni határok elválasztó ereje, miként hatott Trianon a magyar tudományos és kulturális élet szerkezetére, hogyan alakultak át a Kárpát-medence magyar tudományos műhelyei közötti kapcsolatok, valamint milyen szerepet tölthet be ma a tudomány a magyar közösségek kulturális és szellemi kapcsolatrendszerének erősítésében.

A résztvevők saját kutatási területeikbe is betekintést nyújtanak: a közönség megismerkedhet a délvidéki muzeológiai munka sajátosságaival, a székelyföldi dendrokronológiai kutatások világával, valamint a felvidéki magyar tudományos és kulturális élet Trianon utáni történetével is.

A rendezvény a tudományos párbeszéd és a közös kulturális örökség feltárásán keresztül kíván hozzájárulni a nemzeti összetartozás gondolatának megerősítéséhez.

A részvétel ingyenes, ugyanakkor a konferenciaterem befogadóképessége miatt regisztrációhoz kötött.

Kérjük, hogy részvételi szándékukat legkésőbb 2026. június 3-án 12 óráig jelezzék az alábbi regisztrációs felületen:
https://forms.gle/Z24YTt7vRYc1uegT9 

Időpont:
2026. június 4. (csütörtök), 17:00

Helyszín:
Magyarságkutató Intézet konferenciaterme
1062 Budapest, Andrássy út 64.